Naprakész túraprogram

Klikk ide!

Várjuk túraötleteiteket, túravezetésre való jelentkezéseteket!
Állítsuk össze együtt a programot, hogy mindannyiunk kívánságának megfeleljen!

A PTKK tagjainak lehetősége van túraötleteik megjelentetésére.
Ha szívesen elmennél valahova túrázni, és túratársakat keresel, küldd el a túra kiírását az alábbi e-mail címek valamelyikére, hogy a "Naprakész túraprogramban" megjelenhessen. 
Ha Te meghívsz a túrádra másokat, akkor mások is meg fognak hívni Téged!
Túrakiírásodat küldd a blogszerkesztők egyikének:
Farkas Kati 
farkas.kata.lany@gmail.com
Keményfi Balázs kemenyfi@gmail.com 
Miklovich Csilla mandula47@gmail.com
Rostás László rostaslaca@gmail.com
.

2017 09 30 Bringatúra a geresdlaki gőzgombóc fesztiválra

Útvonal: Pécs - Bogád - Hird - Pécsvárad - Erzsébet - Kékesd - Geresdlak (Részvétel a fesztivál programján) - Kékesd - Erzsébet majd innen három irányban mentünk tovább: Dodi Pécsvárad - Hird - Pécs útvonalon, Attila, Pali és Benedek Szellő - Máriakéménd - Szederkény - Pécs útvonalon, míg Jani és Balázs Erzsébet után földúton át Berkesdre - Pereked - Romonya - Bogád - Pécs útvonalon. Ez utóbbi össz táv: 73 km, 750m szint.
Túravezető: Séder Attila

A túra útvonala (*.gdb formátumban) letölthető itt.
Műholdfelvételről megtekinthető itt.

Hatan indultunk útnak a megbeszélt találkahelyről. Az idő kegyes volt hozzánk.
Kényelmes tempóban értünk el Pécsváradra, ahol megpihentük. Innen Erzsébetre mentünk, ahol a templomot és a fa haranglábat néztük meg. Geresdlak határában már sok parkoló autó jelezte a rendezvény helyét.  A fesztiválon több csapat is bemutatta a főzőtudományát, melynek eredményeit mi szép sorban meg is kóstoltunk. Miután jóllaktunk, megnéztük Geresdlak nevezetességeit: Babamúzeum; Kendő, vállkendő kiállítás, ahol adventről maradt mézeskalácsokat is láthattunk; Kézimunka kiállítás; Cipészműhely; Hangszer gyűjtemény. A geresdlaki templomot is megnézhettük.
Kellemes élményekkel indultunk délután haza.

Lejegyezte: Séder Attila

Képek:
Séder Attila fotói
Keményfi Balázs fotói

A fesztivál eredeti programja:
Szeretettel meghívom Önt, és kedves családját a 
2017. szeptember 30-án 
megrendezésre kerülő XI. Geresdlaki Gőzgombóc Fesztiválra.

Helyszín: 7733 Geresdlak, Óvoda u. 2. (Közösségi Ház)

A Fesztivál az idei évben is nívós, hangulatos programokkal szolgál:

9.30- Diamond Ladies Majorette Team műsora
10.00-
Megnyitó - Dr. Habjánecz Tibor polgármester és Dr. Hargitai János FIDESZ-KDNP országgyűlési képviselő
10.00-12.00 GŐZGOMBÓC KÉSZÍTŐ VERSENY
10.15-től folyamatos műsorkavalkád:
10.15 - Óvodás gyermekek műsora
10.30 - Iskolás gyermekek előadása
10.50 - Szuloki Német Nemzetiségi Énekkar
11.05 - Szuloki Német Nemzetiségi Tánccsoport
11.30 - Jagdhornbläser Gruppe Hausmannstätten 
11.55 - Piros Rózsa Táncegyüttes Kalocsa
12.20 - Stimmungsparade
12.55 - Dunaszentgyörgyi Vadrózsa Tánccsoport 
13.10 - Dunavkinje Zenekar 
13.20 - Mladi Támburási Zenekar 
13.35 - Dunaszentgyörgyi Vadrózsa Tánccsoport 
13.55 - Sramli párbaj

Eredményhirdetés
15.05- Lohr Kapelle Zenekar
15.25- Sankt Martin Német Nemzetiségi Felnőtt Tánccsoport
15.40 - Petra Böck osztrák énekesnő
16.15 - 17.00 Irigy Hónaljmirigy koncert
17.05 - Sramlipárbaj
17.30 - 18.40 Kovács Kati és együttese koncert
19.00 - 20.30 Punnany Massif koncert
Tűzijáték
21.00 - UnterRock bál
Szeretettel várunk minden kedves érdeklődőt!


Elővételben megvásárolhatóak a jegyek Geresdlak Község Önkormányzatánál, Bólyi Tourinform iroda (Erzsébet Vigadó), Mohács Tourinform iroda (Széchenyi tér 1.), Pécs Pont (Bajcsy Zs. u. 7.), Pécsvárad Művelődési Központ.

Egész napos belépőjegy: 2.000,- Ft/fő
Belépőjegy az esti programokra (15.00 órától): 3.000,- Ft/fő
14. év alatti gyermekeknek a belépés ingyenes!

Dr. Habjánecz Tibor
polgármester
.

2017.09.(15)16-17. Nyárzáró Balaton-kerülés

...avagy Marcsi-Balcsi II.

Útvonal:  
1. nap: Balatonfenyves-alsó – Siófok -  Balatonfüred
2. nap: Balatonfüred -  Keszthely - Balatonfenyves-alsó
Táv: 1. nap: 110 km; 2. nap: 95 km; összesen: kb. 205 km

Képek:
Kis-Hegedűs József fotói
Simon Szilvia fotói
.

2017.09.09-14. Balaton kerülő túra - de jó nagy kunkorban

Útvonal: Pécs - Gyékényes - Graz - Kőszeg - Veszprém... nagy körvonalakban.   Grazig a Mura völgyében , majd vissza a Rába folyót követve. Táv:752 km Szint: 1180m
Túravezető: Bodrogi Frigyes

A túra útvonala megtekinthető itt.

A túra alapötlete tavaly fogalmazódott meg, mely szerint a Balatont úgy is meg lehet kerülni, hogy nem végig a partján tekerünk. Tehát ha egy adott útvonalon belül helyezkedik el, az is kerülésnek számít. Tavaly szeptemberben olyan jól sikerült az ötletet követő megvalósítás, hogy akkor eldöntöttük idén ismétlés lesz belőle. Közben jöttek az ötletek, hogy kicsit tágíthatnánk a kört. Addig-addig feszegettük a határokat tervezgetés közben, míg elhangzott egy sorsdöntő mondat: MERJÜNK NAGYOT ÁLMODNI!.. és megszületett a túra terve. Bevezetőnek ennyit.
 Szép késő nyári időben hárman indultunk útnak. Barcsig jó tempóban haladva igyekeztünk minél előbb elhagyni a forgalmas részt, majd északnak fordulva a Dráva mentén haladtunk utunkon. Út közben megnéztük egy templom illetve török fürdő romjait, ahol sikerült gyümölcsökkel gazdagítani éléstárunkat, melyet utunk során többször is megtettünk. Babócsán Frigyes barátunk felfedezett egy kerékpárutat. Jött az elhatározás nézzük meg hova vezet. Nem kis meglepetésre egy "nemzetiségi lakóparkon" át vezetett utunk, lesújtó állapotok közepette. Déli szomszédunknál is belefutottunk egybe, de ott teljesen más volt a koncepció, amin annyira meglepődtünk, hogy se kép se videó nem készült róla. Az állam minden más lakott területtől távol új építésű, kis alapterületű, amúgy tetszetős tégla "viskókat” húzott fel, melyeket nem tudni önszántukból vagy rábeszélésre elfoglaltak a rászoruló családok és nagyon hamar "otthonossá" is tettek. Összkomfortról nem beszélhetünk, az árnyékszék udvari volt, Azt mondom ez az elszeparálás igazi magasiskolája. Kezdem érteni horvátországi útjaink során mért nem találkozunk roma kisebbséggel. Miután némi sárdagasztás után visszatértünk eredti útvonalunkra, minden különösebb nehézség nélkül folytattuk utunkat. Gyékényesnél álltunk meg, valamint Csurgón vásárolni. Itt körvonalazódott már, Hogy Attila Penny mániája egész túrán végig kísér minket. Első nap 170 km után Molnári melletti focipálya lett a szállásunk tömérdek szúnyog társaságában. Útunk során sehol máshol nem zaklattak ezek a kellemetlen vérszívók, mint itt. Második nap Letenyénél léptük át a határt. Majd Frigyes nagy bánatára szlovén oldalon követtük a Mura folyót. Később áttértünk az osztrák oldalra is, de nagy változás nem történt, többnyire jó minőségű aszfalton, néha semmivel sem rosszabb minőségű murván tudtunk haladni. Meg kell, hogy említsem, álmomban sem gondoltam, hogy létezik olyan murva, ahol 20 fölötti tempóban erőlködés, kilométereken át döccenő, süppedés és megcsúszás nélkül lehet haladni. Este egy kis erdőben találtunk szállást Güssing mellett. Éjjel már esett az eső, de reggelre elállt. A következő 2 napban nem láttuk a napot, de még szárazban begurultunk Grazba. Megnéztük a nevezetességeket és a végére újból eleredt az eső, mely nap közben kisebb megszakításokkal esegetett. A sátrat még szárazban kezdtük állítani, ám végére ismét eleredt. Másnap csak kétszer kellett rövid időre esőkabátot húznunk. Irány kis hazánk, azon belül Kőszeg. A város kellemes csalódás volt, sok szép látnivalóval. Viszont, hogy izgalmasabb legyen a túra, beiktattunk egy túlélő szakaszt a Gyöngyös patak mellett. A várost elhagyva megcéloztuk a Bakonyt, illetve Veszprémet. Kb. félúton sötétedett ránk, ahol a vadászat és a szarvasbőgés zaja sem tudta megzavarni álmunkat. Következő nap kezdetben még alsórendű utakon, majd később a 8-as főúton tekertünk, ami Veszprém előtt jócskán átváltott 2X2 sávos autóútba, Hátszélben, nagyon jó tempóban (nem épp szabályosan) begurultunk Veszprémbe. Itt rendhagyó módon a várat hátulról néztük meg, majd a kötelező látnivalók után kerékpárúton célba vettük a Balatont. Almádiban az újonnan kialakított pihenőnél meg volt a sátorszárítás is a nem csendesülő szélben. A keleti parton haladva alaposan szemügyre vettük a volt pártüdülőt, majd Siófokra érve, változtatva az eredeti útvonalon, a legrövidebb utat választottuk Pécs irányába. A Balatont elhagyva még egyszer megaludtunk. Az éjszaka is fújó szél hatására először tettük el szárazon a sátrat. Meg is lett a böjtje: egész hazáig birkóztunk a viharossá váló légmozgással. A legrövidebb, de egyben legnehezebb szakasza lett túránknak. Összességében kicsit fárasztó, néha nedves, de élvezetes és tartalmas túra kerekedett belőle.

Lejegyezte: Gajdos Pál

Képek: 
Bodrogi Frigyes fotói
Séder Attila fotói

Video:
Gajdos Pál felvétele
.

2017.09.09. Bringára fel! - Bóly

Eredeti kiírás:

Útvonal: Bóly-Villány-Bóly  Táv kb. 30 km
Indulás: 14:00-kor Bóly, Sörkert ( Park mögött)
Nevezés az indulás helyén 13:00-tól, nevezési díj :300,-Ft
Kalóriapótlásnak lesz zsíros kenyér és üdítő! Idén is lesz tombolasorsolás!
Sok szeretettel várunk minden kerekezni vágyót!
A TÚRÁN MINDENKI CSAK SAJÁT FELELŐSSÉGÉRE VEHET RÉSZT!!!!
14 ÉVEN ALULIAK CSAK SZÜLŐI FELÜGYELETTEL TÚRÁZHATNAK!!!
Túravezető: Györgyné nagy Marcella

------------------------------------------------
Ezt még megtoldottuk Pécsről indulással és Pécsre érkezéssel:
Útvonal:
Pécs - Bogád - Romonya - Ellend - Hásságy (tó) - Olasz (tó) - Szederkény - Bóly
Részvétel a rendezvényen: Bóly - Békáspuszta - bringaúton Kisbudmér - Kisjakabfalva - Villány előtti Mária szobor - és ugyanígy vissza Bólyba
Majd Bójból tovább (néhányan Villányba a vasútállomásra, mások Bóly - bringaúton, majd földúton Kiskassa - Újpetre széle - Kozármisleny - Pécs  Táv összesen: 93 km

A túra útvonala GPS részére (*.gdb formátumban) letölthető itt.

Műholdfelvételről megtekinthető itt.

Nagyon jól sikerült az oda-útunk Bólyba. Kellemesen tekertünk a  forgalmatlan úton, szép volt a hásságyi tó, ahol a padnál jót beszélgettünk. Menet közben született ötlet alapján tekertünk az olaszi tóhoz. Rendkívül szép, és nagyon sok horgász volt a partján. Részesei lehettünk egy 7,8 kg-os ponty kifogásának, mérlegelésének és visszaeresztésének.
Bólyban egy rendkívül lelkes szervezőcsapat várt minket. Munkájuk eredményeként több mint nyolcvanan  gyűltünk össze, hogy közösen letekerjük a Bóly - Villány bringautat oda-vissza.
Kissé megnehezítette a teljesítést a Borjád-környéki iszonyatosan nagy és hosszan elhúzódó bogárfelhő. (A töltésen a kerékpárút egyre baleset veszélyesebb. A repedésbe néhol belefér a bringa kereke, ami súlyos balesetet okozhat -üzenet az útkarbantartóknak- ).
Visszaérve Bólyba több tálca hagymás és paprikás zsíroskenyér és üdítő fogadott. Mindezeket tetézte a nagy tombolasorsolás, amin szinte mindenki nyert, rendkívül jó dolgokat. 
Köszönet a szervezőknek!

Hazafelé volt aki a villányi vasútállomás felé vette az irányt, voltunk páran, akik földúton Kiskassára, majd onnan aszfalton Újpetre - Pécs felé tekertünk. (Nagyon jól járható volt ez a földút, érdemes volt bevállalni.)

Élvezetes nap volt!

Lejegyezte: Keményfi Balázs

Képek:
Györgyné Nagy Marcella fotói
Keményfi Balázs fotói
.

2017.08.14-19. Kerékpáros csillagtúra az Isztrián

A túra útvonala (műholdfelvétel linkekkel): 

1. nap Selina - Vrsar 40 km 300m szint  
Selina - Sveti Lovrec - Stranci Kod Lovreca - Marasi - Gradina - Elangi - Vrsar - Kapetavana Stancija - Limski Kanal mellett murvás úton - Klostar - Selina

2. nap Selina - Porec 68 km 450m szint
Selina - Stranci Kod Lovreca - Marasi - Gradina - Bralici - Delici - Montizana - Dracevac - Fuskulin - Mugela - Morska Obala - Zelena Laguna - Plava Laguna - Porec - Laguna Materada - Porec - Stancija Portun - Antonci - Kosinozici - Vrznaveri - Zikovici  - Bacra - ösvényen Kosutici - Maretici - Katun - Baderna  - Sveti Lovrec - Selina

3. nap Pula - Medulin 55 km 300m szint
Galizana - Stancija Barbo - Valbandon - Stinjan - Pula - Medulin - Pomer - Kamik - Vablonasa - Pula elkerülő - Galizana

4. nap Funtana - Vrsar 53km 350m szint
Selina - Sveti Lovrec - Susnjici - Radmani - Dracevac - Fuskulin - Funtana - Vrsar - Flengi - Gradina - Marasi - Stranci Kod Lovreca - Jakici Dolinji - Selina

5. nap Rovinj 48km 350 m szint
Matohaci - murvás úton Crnjova Stancija - Golas - Pizanovac - St. Bembo - Vrtalji - St. Cehic - Kalanara - Monbrodo alatti tengerpart - Polari - Rovinj - Val de Lesso - Limski Kanal-tól D-re murvás úton Rovinjsko Selo - Putini - Matohanci

6. nap/a Motovun 2,3km 110m szint (GY)
Motovun gyalogos megtekintése

6. nap/b Minra völgye Buzet - Kotli 23km 320m szint
Buzet - Mirna mentén - Pengari mellett - Mirna mentén turistaúton - Kotli - Brnobici - Mjesto - Ciritez - Selca - Sveti Ivan - Buzet

A túra útvonala egyben, GPS részére (*.gdb formátumban) letölthető itt.

Túravezető: Keményfi Balázs

Szöveges beszámoló hamarosan.

Képek:
Keményfi Balázs fotói
Keményfi Dorottya fotói
Simon Szilvia fotói
Szutor András fotói
.

2017.08.18. Gát-kör - fanatikusoknak

Útvonal: Pécs , Darány  Dráva aszfaltos gátján vissza Villány és Pécs
Táv :197 km Szint kb 250m  Túravezető: Bodrogi Frigyes

A túrára hárman indultunk el. Az elején kicsit nagy tempót diktálva, egy óra tíz perc alatt Szigetvárra érkeztünk úgy, hogy Szentlőrincen a kerékpárúton mentünk és én még többször meg is álltam a fák fölötti rovarfelhőket fotózni. A szigetvári vár körbebringázása után még mindig a 6-os úton haladva igen hamar elértük a darányi leágazást. Onnan a tempót mérsékeltük, és az útba eső látnivalók felkeresésével, a Dráva part és a biciklis pihenők meglátogatásával folytattuk utunkat. Egy rövid szakaszon egy földútra tértünk rá a szaporcai Ős-Dráva Látogatóközpont előtt, majd utána tovább a gát töltésén haladtunk Villány irányába. A villányi kötelező fagyizás után Pécs felé fordultunk, és még napnyugta előtt a mislenyi jégverte kukoricás után elbúcsúztunk egymástól. Túránk hossza 210 km-re sikeredett. A megmászott szint kicsit több lett a tervezettnél, de hát többször is lementünk a Dráva partjára.

Lejegyezte: Bodrogi Frigyes

Képek:
Bodrogi Frigyes fotói
.


2017.08.10-13. Evezés a Dunán Harta - Mohács

Útvonal: Harta- Mohács 4 nap evezés, 100 km szint 0 m.

Mohácsi kis társasággal már régóta csinálunk vízitúrát augusztusban. A túra nem a teljesítményről és a látnivalókról szól, hanem a pihenésről, lazulásról. A legnagyobb gondunk ilyenkor a sörök hidegen tartása, és az esti főzéshez száraz tűzifa gyűjtése. 
Szerencsénkre hagyományosan jó időnk volt, elkerültek az esők. Minimális költségű, jó hangulatú pár nap sikeredett.

Lejegyezte: Buják János

Képek:
Buják János fotói
.

2017.07.25-08.02. Salzburgból Koperbe bringával

Útvonal: Salzburg - Villach - Tarvísio - Údine - Grado - Koper   Táv: 588 km, Szint:3146 m.
Túravezető: Bodrogi Frigyes

1. nap: 124 km, 1122 m szint.
2. nap: 59 km, 562 m szint
3. nap: 83 km, 490 m szint
4. nap: 72 km, 308 m szint
5. nap: 114 km, 163 m szint
6. nap: 56 km, 198 m szint
7. nap: 80 km, 303 m szint

A túránk időjárás szempontjából nem indult a legkedvezőbben, a 35 fokos melegből megérkeztünk a 9 Celsius fokos, esős őszbe. Salzburban a lepakolást követően zuhogó esőben indultunk a város látványosságait felkeresni, s közben az is kiderült, hogy én vagyok a túravezető, pedig erre nem is készültem. Szerencsére volt nálam térkép, és a táblákat követve elindultunk. Az első nap az eső miatt nem sokat nézelődtünk, inkább az esőfelhő alól igyekeztünk minél előbb kikerülni. Egy-két elbizonytalanodás alkalmával szükség volt a GPS segítségére is, mely miatt másnap plusz kitérőt kellett tennünk. Estére Bad Gastein előtt táboroztunk le. A másnapi program verőfényes napsütésben, Bad Gastein látnivalói és a rendőrség felkeresésével telt, mivel a Dodi a legutolsó segítségkérés alkalmával elhagyta az övtáskáját, benne minden iratával, telefonostul, pénzestül. De hát ez nem Magyarország, ezért másnap a rendőrségen visszakapta a holmiját 100 Euro tanulópénz árán. A hegy alatt csak vonattal, alagúton lehet átmenni, míg a vonatra vártunk, készült egy-két fénykép a hegycsúcson leesett friss hófoltokról is, de a völgyben már kellemes bringás idő volt. A hegy túloldalán óriási gurulást követve Spittal mellett a Dráva partján kempingeztünk. Másnap Villach közelébe érkeztünk, ahol Csilla megtanította Janit pakolni. Míg a többiek ebédeltek, szépen átpakoláták a Jani csomagjait. Jani többször is próbálkozott, hogy a táska aljára nyúl, de Csilla rászólt: "Hagyd, az már be van pakolva!" A harmadik próbálkozás után Dodi figyelmeztette, hogy jobb  ha szótfogad, mert másnap még sört sem vehet. Mindannyian megebédeltünk, a pakolással is végeztek, mikor kiderült, hogy a Jani az ebédjét szerette volna a táska legaljáról kivenni. "Na mindegy, iszok egy kis vizet és mehetünk!" Rövid városnézés után Villachot elhagyva, a Gail folyó völgyén keresztül Arnoldstein irányába kerekeztünk. Az estét Tarvisio előtt, a szurdokvölgy fölött vadkempingezéssel töltöttük. Csilláék jöttek velem, a többiek elindultak kempinget keresni. Még mielőtt szétváltunk volna, megmutattam nekik a völgyet, és hogy mi hol fogunk aludni. Másfél-két óra múlva a társaság többi része is megjelent a táborhelyünkön, nem találtak kempinget. A következő nap a túránk legszebb része a monarchia vasútvonalán, sok alagúttal és viadukttal, vízesésekkel, szurdokvölgyekkel és az óvóhely felkeresésével telt. Nem siettünk, minél alaposabban végig akartuk nézni a látnivalókat. Estére Venzone előtt a folyóparton vadkempingeztem Csilláékkal, a többiek a hivatalos kempinget választották. Reggel a kempingezők három rövid záport kaptak, míg mi odaértünk a találkozóhelyre, majd együtt indultunk Údine felé. A kötelező városnézést követően a kerékpárúton megcéloztuk a tengerpartot. 45 perc alatt sikerült 3 km-re eltávolodni a várostól, annyira cikkcakkozott a kerékpárút, és akkor úgy döntöttünk, innentől jobb, haladósabb lesz az országúton folytatni utunkat. A palmanovai erődváros meglátogatása után még egy pihenőt tartottunk Aquiléia romjainál. Grado után a tengerparton kempingben aludtunk. A következő nap, hogy kevesebb maradjon az utolsóra, elindultunk Trieszt felé, és út közben fürödtünk az Isonzóban és a legalább 40 fokos sekély tengeröbölben is. Trieszt előtt még egyszer kempingeztünk, és az utolsó nap már csak Trieszt és Koper nevezetességeit néztük meg. Délután 4 órára megérkeztünk a vasútállomásra. Mivel a vonat csak 8 után indult, még Koperben is tartottunk egy városnézést és bevásárlást. Másnap reggelre Zalaszentivánban átszálltunk a pécsi vonatra, és a délelőtt folyamán Pécsre érkeztünk. 

Műszaki és nagyobb probléma nélkül, az első napot leszámítva végig jó időben (az utolsó tengerparti napokat túl jó időben) teljesítettük. Látványos, szép túra volt.

Lejegyezte: Bodrogi Frigyes


Képek:
Bodrogi Frigyes fotói
Kis Hegedűs József fotói
.

2017.07.14-24. Kerékpártúra Boszniában

Útvonal:  Slavonski Bród – HR/ BiH Bród – Banja Luka – Jajca – Jablanica – Mostar – Jablanica – Szarajevó – Zenica – Doboj – Bród – BiH/HR – Slavonski Bród.
Táv: 727km Szint: 5689m Túravezető: Eperjesi József

Részletes eredeti útiterv itt.

Képek:
Sár Anikó fotói
.

2017.07.07-09. Bringatúrák Zalában - Fedezzük fel Észak Zala kincseit

Többször jártunk már Zalában, a DDK és az OKT illetve egyéb túrák során, viszont kimaradt Észak-Zala középső, Zalaegerszeg és Keszthely közötti része. Igaz, hogy itt nincsenek nagyon híres műemlékek, vagy védett természeti kincsek, de azért ez a táj is megérdemel egy kis figyelmet. Több kastély, és templom található a völgyekben megbúvó falvakban, vannak gyógyfürdők, hatalmas erdők és a Kis-Balaton állat- és növényvilága is figyelemreméltó. 

Program:
0. nap: 2017. július 7. (péntek) – utazás Nagykapornakra, Molnár Ferenc falióra és rádiógyűjteményének megtekintése. 

1. nap: 2017. július 8. (szombat) – „Kastélyok és kerektemplomok”
Útvonal: Nagykapornak (GCNKAP) - Orbányosfa - Bezeréd (Bezerédj-Békássy kastély) - Pókaszepetk - Pakod - (Kitérő a hosszú távnak:  - Zalavég - Mikosszéplak (Mikosd kastély)) - Zalabér - Zalaszentgrót  (GCGROT) (Batthyány kastély Négynyílású híd) Kisszentgrót – kolostorrom  – Zalakoppány – Kallósd (XIII. sz-i kerektemplom) (GCKKT) – Kehidakustány (Deák kúria, termálfürdő) – Zalacsány (GCZCSN) (2 Batthyány kastély (mindkettő kastélyszálló), kastélypark, Tersánszky kúria) – Bókaháza (Botka kastély, magántul.) – Zalaapáti (Szentkirályi kastély, Cserépkályha múzeum) – Gétye - Szentpéterúr - Nemesrádó - Misefa – Nagykapornak 111 km / 360 m szint

2. nap: 2017. július 9. (vasárnap) – „Kis-Balaton”
Útvonal: Zalavár (GCZVAR) (XI. sz. bazilika romjai, Cirill és Metód emlékmű, Kis-Balaton látogatóközpont) Récéskúti bazilika (GCREBA)- Zalaszabar - Nagyrada - Garabonc - Zalakaros - Zalakomár - Balatonmagyaród – Kápolnapuszta (bivalyrezervátum) - Kányavári sziget (GCKANY) - tóparti kerékpárúton - Zalavár Táv: 43 km

Túravezető: Simon Szilvia

A túra útvonala GPS részére (*.gdb formátumban) letölthető itt.
Műholdfelvételről megtekinthető itt: 1.nap  2. nap

Már évek óta terveztem egy túrát: a szülőföldemen szerettem volna megmutatni azokat a kincseket, amik a zalai dombok között találhatóak. 
Végeztem egy kis kutatómunkát, és örömmel fedeztem fel, hogy mennyi történelmi emlék található szűkebb pátriámban, a természeti értékek mellett. Aztán néhány társam bíztatására felraktam a túrakiírást, és meglepve tapasztaltam, hogy mennyien érdeklődnek iránta. Végül 17-en jelentkeztek, négy autóval indultunk el péntek délután, a tikkasztó kánikulában. Nagykapornakon volt a szállás lefoglalva, de nem turistaszállóban, hanem a focipályán. A sportklub elnöke megengedte, hogy vagy sátorban, vagy a házban lehet tölteni két éjszakát.
Az első program Molnár Ferenc gyűjteményének megtekintése volt. A falióra és rádiógyűjteményben órákig el lehet szemlélődni, és a tulajdonos ezermester előadását is élvezet volt hallgatni.

A bezerédi Bezerédj-Békássy kastély gyönyörű természeti környezetben, a falu feletti dombon fekszik, a távolban láthatóak a balaton-felvidéki hegyek. Soós Endre kastélytulajdonos – életművész tartott egy kis előadást a ház eddigi történetéről, valamint körbevezetett bennünket, megmutatta, milyen felújításokat végzett el (egyedül, saját erőből!) eddig az épületen. Sajnos fényképezni nem volt szabad. A célját, hogy megmentse az épületet a pusztulástól már elérte. Az épület nem műemlék, így a maga módján, sokszor nem autentikus építőanyagok (pl: beton) felhasználásával dolgozik. De már a tető is készen van, és a pince statikai megerősítése is részben, így legalább van remény, hogy egyszer majd láthatjuk eredeti pompájában.

A mikosszéplaki Mikos kastély 12 km-es kitérő volt a túra útvonalán. Ez egy szintén felújítás alatt álló, de nagyon lassan készülő műemlék. K. Balázs vezetésével nyolcan indultak a felfedezésére. Sajnos azonban nem jártak sikerrel, mert kerítéssel védik a birtokot az idegenektől, amiről sajnos nem volt tudomásom. Az épületet körülvevő növényzettől épp csak a kastély teteje volt látható. 
Mi többiek Zalaszentgrót felé vettük az irányt, és a kisváros egy hűvösebb éttermének kerthelyiségében vártuk meg a felderítőket. Két órát töltöttünk fagyizással, evéssel-ivással, ami már jól esett, mert nagyon meleg volt. Amikor mindenki felfrissült kicsit, a Batthyány kastélyt néztük meg kívülről, és megkerestük a közelben lévő geoládát. Ezután a Csonkatoronyhoz mentünk, ami Kisszentgróton található.

A kisvárost elhagyva egy hosszú, egyenes szakasz következett, majd egy kis kitérő Kallósdra a Szent Anna templomhoz. Ez egy Árpád-korból véletlenül megmaradt rotunda, vagyis kerektemplom, mely ritkaságnak számít. Ugyanis vagy átépítették, vagy teljesen lebontották ezeket az épületeket. Ez a XIII. századból származó templom állítólag azért maradt meg, mert körülvette az erdő, és csak később, a török kor után egy elcsatangolt jószágot kutatva fedezték fel ismét. A falu feletti dombon található, temetővel körülvéve. A kulcsot a polgármester asszony házától kellett elhozni, először úgy tűnt, nem nyitja a zárat, majd mégis sikerült bejutnunk. Nagyon szép volt belülről is. Itt is volt egy láda, melyet sikeresen megtaláltunk. 

Kallósdot elhagyva ismét dél felé vettük az irányt, a következő állomásunkra, mely a kehidai
Deák kúria volt. A szép épületben Deák Ferenc életét bemutató tárlat van, melyet érdemes végignézni. A csapat fele megtekintette a kiállítást, addig a többiek az árnyas parkban várakoztak. Majd indultunk tovább.

A Batthyány kastély, és a Batthyány kúria Zalacsányban majdnem egymás mellett várja a szállóvendégeket. A faluba északról bevezető út mentén hatalmas golfpálya található, így a golfozni vágyók teszik ki a patinás szállók törzsközönségét.
A Tersánszky kúria a Bókaháza felé vezető úton található. Sajnos ez egy nagyon rossz állapotú, elhanyagolt épület, ha nem állnak neki hamarosan a renoválásnak, az enyészeté lesz.
Ezután már annyira ki volt száradva a csapat kívül és belül egyaránt, hogy fürdéssel egybekötött pihenést terveztünk. Azonban a zalacsányi tó csak horgásztó, így az elmaradt fürdőzés helyett a Vadászcsárdában oltottuk szomjunkat, mielőtt tovább indultunk.
A falun átvezető 76-os úton viszonylag hamar hazaértünk volna, de az nagyon forgalmas, és még várt ránk két kastély, így öt óra után tovább indultunk Bókaháza felé.
A falu elején lévő Botka kastély mellett csak elsuhantunk, mivel nem látogatható. De legalább szépen fel van újítva. 
Aznapi utolsó állomásunk a Szentkirályi kastély volt, Zalaapátiban. L. Móni előtte felhívta a tulajdonost, bejelentkezett délutánra. Jókora késéssel értünk oda, azt gondoltuk, már nem tudunk bemenni. De sajnos nem emiatt hiúsult meg a látogatás, hanem azért, mert megemelték a belépőjegy árakat, amiről nem tudtunk, és nem voltak hajlandók pl. csoportos kedvezményt adni. A kastélyban cserépkályha gyűjtemény található, úgyhogy nagyon bánatosan, de lemondtunk a megtekintéséről, és hazafelé vettük az irányt. Hát, sajnos ilyen előre nem látható dolgokkal is találkoztunk.


Másnap a felpakolt autókkal Zalavár felé vettük az irányt, ahol a Történelmi emlékparknál leparkoltunk, és elkezdtük a túrát. Megtekintettük a feltárásokat, az épületmaradványokat, a jelenleg is zajló régészeti ásatás helyszínét. Ott található Cirill és Methód szobra is. Mosaburg, vagyis Mocsárvár néven volt itt város a Morva birodalom idején, a 800-as években, a honfoglalás előtt. A Récéskúti bazilika romjánál ismét ládáztunk, majd visszafordulva, nyugat felé kezdtük el a Kis-Balaton megkerülését. Több falun keresztül jutottunk el Kápolnapuusztára a Bivalyrezervátumhoz. Ekkor már annyira nagy volt a hőség, hogy nem mentünk be, tovább gurultunk Balatonmagyaródra, ahol egy kocsmában ültünk le, elkerülve a kiszáradás okozta véget.
Ezután hamarosan a Kányavári sziget következett, ahova besétáltunk a hídon keresztül, kicsit nézelődtünk, felmásztunk egy kilátóra, és megkerestünk egy ládát az erdőben. Néhány túratársunk nem a hídon, hanem a mellette lévő gázlón keresztül jött vissza – nem törődve a krokodilokkal… na jó, vízisiklókkal és egyéb tavi lényekkel. Nagyon szép volt a tó, a sok víz, növény és madár…

De nem időztünk itt sem sokáig, mert már reggel eldöntöttük, hogy a napi adag letekerése után Balatonberénybe megyünk, strandolunk egyet, mert nem tehetjük meg, hogy a Balaton közelében vagyunk, és meg sem látogatjuk. A berényi szabad strandra még együtt mentünk, de onnan már mindenki akkor indult tovább, amiben az autóban ülők közösen megegyeztek. Mi M. Dodival, Csillával és N. Zolival maradtunk a legtovább, fájó szívvel búcsúztunk a tótól. 
Köszönöm a részvételt!

Lejegyezte: Simon Szilvia

Képek:
Keményfi Balázs fotói
Kis Hegedűs József fotói
Papp Tamás fotói
Simon Szilvia fotói


Linkek:

Bezeréd:
http://mult-kor.hu/cikk.php?id=11469

https://www.facebook.com/pg/kastelyokmagyarorszag/photos/?tab=album&album_id=600161076673792

http://www.geocaching.hu/poi.geo?id=119962

Mikosdpuszta:
http://www.szeretlekmagyarorszag.hu/mikoszseplak-az-elkotyavetyelt-kastely/


Zalaapáti:
http://kastelyok.com/adatlap.php?details=910
https://oh.hu/ingatlanok/reszletek/112312-zalaapati-elado-kastely

Kisfilm Zaláról (Szentgróti járás):
https://www.youtube.com/watch?v=uRHJ0nNUO_o




.


2017.07.01-02. Révfalui bringás hétvége

2017.06.30. péntek 0. nap
K-H Józsi és K. Tomi már pénteken lejött, hogy horgász szenvedélyünknek éljünk. Szenvedély az volt, fogás az kevésbé. Tomi győzött a sok snecivel, Józsi és én (Balázs) egy-egy keszeggel "büszkélkedhettünk".  Persze, a horgásznak mindig megvan mindenre a magyarázata: Ezúttal a folyó áradt, zavaros volt, a halak inkább a zavarosban kevertek a kukac helyett....

2017.07.01. szombat
Kerékpártúra indult Pécsről.
Útvonal: Pécs, Expo Center - pellérdi bringaút - Görcsöny - Baksa - Bogádmindszent - Páprád - Vajszló - Lúzsok - Kemse - Zaláta - Drávasztára - bringaúton Révfalu  Táv: 56 km  Túravezető: Sár Anikó

F. Csaba és Alíz reggel autóval érkeztek Révfaluba, így akik már ott voltunk, a többiekkel szemben indultunk bringával. Lúzsokon találkoztunk össze, ahonnan együtt tekert Révfaluig a népes csapat. Kitérőt tettünk a drávasztárai kikötőbe, majd megtettük a gáton az utolsó kilométereket Révfaluig. Közben S. Szilvi is megérkezett vonattal kombinálva, mert reggel a bringás indulás időpontjában váratlanul fel kellett csapnia vízvezetékszerelőnek.
A nap folyamán folyamatosan változott a létszám, de elmondható, hogy folyamatosan 30 fő jelen volt. Ez rekord létszám! Úgyhogy a kis bogrács már nem volt elég, a nagy üstben készült a János / Papa-féle gulyás. Miután elfogyott, begyújtottuk a kemencét. Szorgos kezek törték a száraz ágakat, hozban a konyhában készült a lepény és sütitészta. Mikor felfűtöttük a kemencét kellő hőmérsékletre, bekerültek a tepsik. 
Közben E. Józsi is megérkezett. Megcsodáltuk az új kétlábú csodabringáját, amivel a következő évek felfedező csavargásait kívánja megtenni.

Délutáni-esti útvonal: Révfalu - Drávakeresztúr - Markóc - Drávafok - Bogdása - Sellye (18 km)
Sellye - Drávaiványi - Drávasztára - Révfalu (13 km)

Miután Józsi is megpihent, megette azt amit hagytunk neki (maradt bőven), elhívott minket, hogy megkeressük Révfalu mellett Magyarország legvastagabb egytörzsű fáját. Ilditől és Lacától el kellett köszönnünk, mert még e napon haza kellett érniük. Gondoltuk, meglesz a kilométerük erre a napra..... De hát profik ők! Visszatérve a fára:  Ez emlékezetes marad! Kb. 800 m-t bolyongtunk guggoló pozícióban a gátat elhagyva a fáig a csalitosban. A fa végül meglett, ennek nagyon örült mindenki. Tényleg hatalmas a fa! Köszönjük Józsinak. A fa után egyenes úton nagyon hamar kiértünk a gátra. (Most már tudjuk, hogy legközelebb hol megyünk be.)
Innen indultunk tovább Sellyére az esti fürdésre. Nem a szokott irányban, hanem Drávakeresztúr-Markóc felé tekertünk, ami forgalmatlan, nagyon kellemes úton vezetett a sellyei fürdőig. Itt nagyon jól éreztük magunkat, áztatva - úszva a különféle hőmérsékletű vizekben. Fürdés után két Józsi barátunk elköszönt, mert lejárt a szabadideje, és haza kellett menniük. E. Józsi mindezt két keréken tette meg éjszaka, lámpával Pécsig. Gratulálunk!
22 órakor, a fürdő zárásakor pedig a szokásos és nagyon hangulatos éjszakai lámpás tekerés következett vissza Révfaluig. Révfaluban kb 0:30-ig beszélgettünk az udvaron felállított asztal mellett. Ezt kivételesen azért tehettük meg, mert szúnyogok nem voltak. Fél egykor mindenki nyugovóra tért. Ki házban szobában, ki padláson, ki pedig saját sátrában.

2017.07.02. vasárnap
Legkorábban a sátrasok keltek a nap felkeltével együtt, hiszen a sátorban az éjszakai hideg után hamar fényesség és meleg lett. A házban lévők tovább húzták.
Kellemes reggeli, beszélgetés, pakolás, szervezkedés következett, hogy ki kivel, mikor, merre teker hazafelé. Apránként elszállingózott a nép, további bringás élményeket szerezve hazafelé.

Köszönjük, hogy idén is jöttetek, és nagy örömünkre szolgál, hogy nem volt elég a kis bogrács....
Szívesen látunk Benneteket máskor is!

Lejegyezte: Keményfi Balázs


Képek:
Bodrogi Frigyes fotói
Keményfi Balázs fotói
Kónya Tamás fotói
Simon Szilvia fotói
Vadász Ferenc fotói

Valaki Révfaluban hagyott egy klubos kulacsot. Hazahoztuk, a gazdája jelentkezzen érte!
.

2017 06 24 "Hat vár hat Rád" - egy túra, ami nem várhat!

Részletek itt.  http://www.hatvarhatrad.hu/turautvonal
Gyalogos!

Útvonal: Werbőczy vár (Döbrököz) - Szarvasdi várrom - Gunaras - Leányvár(Kaposszekcső) - Dáró vár (Jágónak) - Gólyavár - Szigeterdei lakótorony (Dombóvár) Táv:32km  Szint:250m

Ez a nyelvtörőnek is beillő túra már tavaly is felkeltette az érdeklődésemet, de akkor úgy emlékszem más programom volt és nagyon sajnáltam, hogy lemaradtam róla. Gondolkodtam, hogy majd megcsináljuk kerékpárral és keresgéltem ismerőst, aki Dombóvár környékén eligazodik. Találtam is egyet, de nem sok jóval bíztatott, mert azt mondta, hogy ezek a helyek kerékpárral nem bejárhatók. 
Nem sokig szomorkodtam, mert a sok jó túraprogram el is feledtette velem ezt az eseményt. Erre K. Zsuzsi megosztotta idén is és újból fellelkesültem. Naptárba jó előre beírtam, hogy semmit ne szervezzek rá.  Tudtam, hogy el fogok menni a túrára, csak még azt nem, hogy kivel. Mindig akad valaki, de arra nem gondoltam, hogy 8-an fogunk részt venni a túrán. 
Korán kellett indulni 5:30-kor, mert Dombóvárról külön buszok vittek ki Döbröközre és fontos volt, hogy ne maradjunk le.  A rajtnál friss sós fonott péksütemény várt minket fűszeres tejföllel, italnak limonádét kínáltak. Jól belaktunk, mert lehetett fogyasztani bőséggel és utána elmentünk regisztrálni, ahol a második meglepetés ért minket: a túrára nem volt nevezési díj. 
Korhű ruhákban jártak keltek közöttünk páran és egy ágyút is láttunk, gondoltuk még lesz szerepük. Volt is. Dombóvár polgármestere köszöntött minket (elég vicces ember) és utána „Werbőczy István és neje” köszöntött minket kicsit történelmi, kicsit vicces bemutatkozással és utunkra indítottak ágyúdörgéssel.
Az első vár rögtön itt várt minket Döbröközön. Na, ne gondoljatok valami nagy dologra csak egy falmaradvány. De akkor is itt a XVI. században nagy dolgok történtek.
Elindultunk Szarvasd felé, mert itt található a második vár és itt volt az első ellenőrző pont, meg a feladat. Azt még nem is mondtam, hogy az ellenőrző pontokon feladatokat adtak, és ha elvégeztük, akkor Werbőczyus bankókat kaptunk és a túra végén ezekkel lehetett vásárolni. Amikor láttam ezt az esemény leírásánál gondoltam, hogy a gyerekek hogy fognak ennek örülni. Azt nem tudom, hogy a gyerekek mennyire örültek, de minket annyira elfogott a lelkesedés, hogy az első ellenőrző ponton a fiúk feladatát is meg akartuk csinálni, mert ők több Werbőczyust kaphattak az elvégzett ügyességi feladat után. Annyira lelkesek voltunk, hogy itt nem is figyeltük, hogy merre van a vár vagy a vármaradvány. 
A következő ellenőrző vagy ügyességi pontnál kérdezgettük, hogy mit kellett volna látnunk, de szerencsére nem maradtunk le nagy dolgokról, mert ott csak a régészek látják a várat, földi halandó nem.  Itt is gyűjtöttünk egy kis lóvét és indultunk tovább.
A következő állomás Gunaras fürdő volt, itt csak pecsételtek az igazoló füzetünkbe és már ezért is járt 1 Werbőczyus. A túra a strandon vezetett át és ha van nálunk fürdőruha, akkor meg is mártózhattunk volt. Szerencsére nem volt, mert akkor itt maradunk és a túrának annyi. Nem tudom mennyi volt az idő, de a hőmérséklet már igen magas volt és nagyon csábított a víz. Az ügyességi feladat a szigeten volt. Meg kellett keresni azt a lakatot, amit a kapott kulcs nyitott. Sikerrel jártunk és gyorsan elhagytuk a strandot még mielőtt ruhástól megmártóztunk volna. 
A Kapos partján is volt egy ügyességi pont, ha jól emlékszem itt medicinlabdát kellett minél messzebbre eljuttatni. Valaki előttem a csapatunkból kitalált egy jó dobótechnikát. Nem lökte a labdát, hanem meglengette és alulról hajította el. Na, ez nekem is bejött és olyan messzire dobtam a labdát, hogy 3 Werbőczyus járt érte. Ha még nem mondtam volna, a teljesítmény függvénye is befolyásolta, hogy mennyi bankót gyűjtünk. 
A töltésen folytattuk az utunkat és veszettül égetett a nap. Még jó, hogy S. Szilvi hozott naptejet, mert így csak kissé égtem meg.  Itt több vízfolyás lehet, mert a következő ügyességi pontunk a Hábi csatornán való átkelés. Ezt megúsztuk száraz lábbal, mert egy drótkötél pályán kellett átcsúszni, ami elég jó móka volt és az átkelőknek még fizettek is Werbőczyust. Persze aki nagyon félős volt az átmehetett egy vashídon, de nem járt érte fizetség. 
A következő állomás egy emlékező hely volt. Dombóvár II. világháborús bombázásának történetét olvashattuk és a bombatalálatok helyei is még láthatók légi felvételeken. Szedtünk pár szál mezei virágot és bedobtuk a vízbe csak nem tudom, hogy ez a Kapos vagy a Habi víz volt-e.
Tovább mentünk még mindig töltésen és elértünk egy hídhoz, ahol a híd közepéről célba kellett dobni kavicsokkal hullahopp karikákba, melyek a vízen voltak rögzítve. Egész jó volt a találati arányom, de már nem emlékszem mennyi pénzt gyűjtöttem itt. Nagyon meleg volt és itt jutott eszünkbe először enni. A nagy meleg, meg talán a reggeli pár péksütemény miatt nem tudtam sokat enni, de azért valamit faltam, mert még sokat kellett menni. A folyadékom fogytán volt, de jött egy lány, akinek már semmi itala nem volt, ezért megosztoztam vele, mert tudtuk, hogy a következő helyen lesz folyadékpótlásra lehetőség. 
A következő ellenőrző és ügyességi pont Leányvárnál volt, ahol olyan érdekes volt a feladat, hogy a várral ismét nem törődtünk. Egy meredek dombon fóliát feszítettek ki és folyamatosan vizezték és ezen kellet felmenni a tetejére, hogy megkapjuk a 3 Werbőczyusunkat. Szerintem az egyik legjobb feladat volt, mert jól összevizeződtem, mert nem csak felfelé mentem a fólián, hanem utána hason le is csúsztam. Jó buli volt és a csurom vizes ruhám remekül hűtött. Itt szódával frissítettük magunkat tovább és töltöttünk a flakonjainkba is.  Persze a várral nem foglalkoztunk, de utólag megtudtuk, hogy ez is olyan vár amit szintén csak a régészek látnak. 
Innen egy izraelita temető felé vezetett az utunk, aminek egy részét már benőtte az erdő, de szépen kitakarították ezért körbejártunk pár sírhelyet. Azt még talán nem is említettem, hogy a túra szinte egész része jelzetlen utakon megy, de a szervezők végig szalagozták és nyilakkal látták el a fordulókat valamint végig kaszálva és járhatóvá téve minden út. Profik, én mondom. A temetőnél aki akart sárga csillagot helyezhetett el a számára szimpatikus sírhelynél. Irány tovább, mert valaki felcsillantotta a reményt kocsma lesz valahol az utunk során. Hát kiléptünk, mert én olyan túrán csak ritkán veszek részt mostanában, ahol egy-két kocsmát meg nem látogatnánk. Megtaláltunk. Valami édes löttyöt mindig iszok ilyen helyeken, valami isteni finom mindegyik kotyvalék ilyenkor.
A következő állomás olyan iparterület szerűségnél volt, azt hiszem valami katonai laktanya lehetett. Itt a feladat az volt, hogy egy nagy olyan lakótelepi műanyag kukába kellett bemászni és bottal tolni a szerkezetet a megadott útvonalon. Na, nem egyszerű az ilyen feladat pláne úgy, hogy  ketten-hárman csináljuk és nincs gyakorlatunk benne. Ment az a kuka minden felé, de azért a végére mindenkinek sikerült a megmérettetés. 
Innen ha jól azonosítom be, akkor a Nyerges erdő következett, ahol egy tó mellett vezetett az utunk, de ez a tó halott volt. Pontosabban a halak benne. Nagyon büdös volt a környezete és sok döglött  halat láttunk a tóban. Pedig a környezete nagyon szép, ennek ellenére itt nem sokat időztünk és szerencsére ellenőrző pontot sem raktak a tó közelébe, hanem az erdőbe. Itt a domboldalba kellett felmenni és autógumi húzás volt a feladat időre. Nagyon küzdöttünk, mert 15 mp-ig járt a legtöbb bankó és már mindenki nagyon gyűjtötte a pénzt, mert terveink voltak vele. Ki pólót akart venni, ki meg bögrét, ezt azt. Sikerült mindenkinek a legjobb időn belül a feladat. Itt már nagyon jól esett, hogy erdőben járkálhattunk, mert nagyon erősen tűzött a nap. Párszor szóba is került, ha jövőre jövünk akkor mindenki hoz fürdőruhát és Gunaras fürdőn befejezzük a túrát.  
A szőlőhegyi présházak felé még az erdőben kivágott fákból egy szurdokban akadálypályát csináltak és azon kellett átjutni. A kényelmesebbek kikerülhették és persze nekik nem járt a Werbőczyus. 
A következő helynél ismét várhoz értünk Dáróvár a neve, de ez sem áll már. A vár helyére feljutni nagyon kalandos volt. Rendkívül meredek útvonalat választottak nekünk és köteleket kötöttek a fákra és azok segítségével tudtunk csak felmenni a meredekségen. Nem gondoltam, hogy ilyen kemény csaj vagyok. Sikerült a feladat. Fent fröccsöt lehetett inni és lekváros fánkot is kaptunk. Reneszánsz zene szólt és jó kis pihenőhely volt kialakítva. Gondolom azt a sok cuccot nem azon az útvonalon vitték fel, ahol mi húztuk fel magunkat. 
A következő ügyességi pont a Gólyavárnál volt, itt már azért fellelhető egy kis vármaradvány. Az ide vezető út valami kegyetlen volt - tűző napon, át egy nagy réten és csak mentünk és mentünk és nem nagyon közeledett az út. Ez igazán embert próbáló volt. Itt elbénáztuk a feladatot és senki nem kapott pénzt.
Kicsit szétszakadtunk, mert ki jobban, ki kevésbé volt fáradt, de azért mindig figyelemmel kísértük, hogy ki hol tart.
A következő vár a Dombóváron lévő lakótorony volt. Jártam már itt, de akkor is hulla fáradtan és most is. Nem tudom soha élvezni a kiállítást, ezért egyszer vissza kell jönnöm és megnézni a bélyeges téglagyűjteményt és beszélgetni a bácsival olyankor, amikor van még energiám. 
A cél a középkori vásári forgatagban volt, mert a Szigeterdőben nagy rendezvénysorozat volt délutántól késő estéig.
Az egyik sátorban beváltottuk a Werbőczyus bankóinkat. Én egy bögrét és egy vászon szatyrot vettem a program lógójával. Mindenkinek jutott valami, mert a felesleges pénzeinket összedobtuk és kiegészítettük annál, akinél hiányzott pár bankó. 
A Rákóczi túrós sütemények versenyéből jutott nekünk is süti bőségesen, mert L. Móni barátnője benne volt a bíráló bizottságban és végig kóstolhattuk a finomságokat. Megnéztünk még pár lovagi csatajelenetet, pihentünk és elindultunk haza.
Mindenkinek bátran ajánlom a túrát, aki 30-35 km-t le tud gyalogolni úgy, hogy örömet okoz neki a táv és ezt még a feladatok is színesítik. 

Lejegyezte: Miklovich Csilla

Képek:
Kónya Tamás fotói
Kühár Zsuzsa fotói
Simon Szilvia fotói
.

2017.06.15-19. Kerékpártúra a tornyiszentmiklósi fekvőkerékpáros találkozóra

Útvonal: 
1. nap: Pécs - Szigetvár - Patosfa - Homokszentgyörgy (3,5 km földút Rinyabesenyőig) - Nagyatád - Kaszó - Nagykanizsa - Letenye - Tornyiszentmiklós. Táv: 166 km.
2. nap: Tornyiszentmiklós - Dobri - Tormafölde - Szécsisziget - Lovászi - Tornyiszentmiklós. Táv: kb. 50 km.
3. nap: Tornyiszentmiklós - Lendva (Slo) - Dobri - Csörnyeföld - Tornyiszentmiklós. Táv: kb. 50 km.
4. nap: Tornyiszentmiklós - Tormafölde - Vétyemi Ősbükkös - Bázakerettye - Borsfa - Nagykanizsa - Miklósfa - Bagola - Pogányszentpéter - Ágneslak, vadászház és arborétum - Csurgónagymarton - Szenta - Kanizsaberek - Kaszó - Nagyatád - Mike. Táv: 123 km
5. nap: Mike - Kadarkút - Bárdudvarnok - Szenna - Zselickisfalud - Kardosfapuszta - Bőszénfa - Szigetvár - Pécs. Táv: 111 km

A túránkon csak hárman vettünk részt, két előzetes jelentkező végül visszamondta a részvételi szándékát. Első megállónk Szigetváron volt, ahol körbebringáztuk a várat és a vár menti parkot. Innen a térképen kinézett földutat választottuk, ahol 3,5 km-en keresztül toltuk a bicajokat a nagy melegben, mert a földút egy süppedős homoktengernek bizonyult. A tervezett rövidítés csak távban sikerült, időben két órával hosszabb lett a rövidebb útvonal. Következő hosszabb pihenőnk Kaszópuszta látványosságainak bejárásával telt, ahol párom kitalálta, hogy ha már úgyis ilyen közel vagyunk a célhoz, nyomjuk le egy szuszra az egész távot. Így is tettünk, innentől befejeztük a nézelődést. Attila szólt, hogy a lombkorona sétányt meg kellett volna nézni, de ezt már csak Kanizsán mondta, úgyhogy inkább a visszaútra terveztük be. Még aznap este, sötétedés előtt meg is érkeztünk Tornyiszentmiklósra, ahol már vártak minket. A másnapra beígért rossz idő az éjszaka átszaladt fölöttünk, de a nagy szélben reggelre minden megszáradt. Az aznap érkezők azonban útközben többször is eláztak, úgyhogy jó döntés volt egy nap alatt lenyomni a távot. A nap programja a környék nevezetességeinek a felkeresésével telt, három kilátót is meglátogattunk (Tornyiszentmiklós, Tormafölde, Csörnyeföld). A látnivalókból sok volt, nem részletezem, majd a képek beszélnek helyettem. A vendéglátásra panasz nem lehet: terülj-terülj asztalkám, minden helyi jóval, csak a sörért kellett fizetni, bor, pálinka, szalonna, ennivaló volt rogyásig. Másnap Szlovéniába túráztunk, Lendva volt a cél, majd ebéd után a helyi szőlőbirtokos meghívására nyitott pincés, borkóstolóval egybekötött rendezvényen vettünk részt. Következő nap, vasárnap indultunk haza, mivel páromnak másnapra már nem volt szabadsága, de Kanizsa túl közel volt, ezért egy kis kitérőt tettünk az ősbükkös felé. Jó sok szintet sikerült összeszedni, szép nagy erdőkben tekertünk. Maritól Kanizsán elbúcsúztunk, ő vonatra szállt, mi pedig Atillával az Ágneslaki Vadászház és Arborétum felé indultunk Pogányszentpéter után egy lezárt erdei úton. Ezt érdemes megnézni annak, aki még nem látta, mert nagyon szép a környék és az arborétum is. Utána a kimaradt lombkorona sétányt is útba ejtettük Kaszón, majd sátorhelyet kerestünk, amit Mike után meg is találtunk egy lekaszált réten. Másnapra a zselici erdő bebarangolását terveztük, Bárdudvarnok felől végigmentünk a zselici parkerdő lezárt útjainak nagy részén. Attila még nem járt a Sasréten, úgyhogy ő még oda is legurult, amíg én pihentem a nagy melegben és vigyáztam a csomagokra. Ezzel a látnivalók és túránk látványos része véget ért, kora délután haza is érkeztünk Pécsre. A túra össztávja 503 km lett.

Lejegyezte: Bodrogi Frigyes

Képek:
Bodrogi Frigyes fotói
.



2017.06.10-17(18) Alföldi kék 2. kerékpárral

Ezúttal folytattuk, illetve befejeztük a tavaly megkezdett Alföldi kék túrát.
Szállás: a tavalyi megoldáshoz hasonlóan sátorban ( lehetőség szerint kultúrkörnyezetben)
Indulás Mezőtúrról
Visszautazás: Sátoraljaújhelyről
Túravezető: Nagy Balázs 

Útvonalak:
1. nap  2. nap  3. nap  4. nap  5. nap  6. nap  7. nap  8. nap  9. nap 

Képek:
Nagy Balázs fotói:

2017.06.18. 150 év 150 nap az országhatár mentén - Mohács-Baja

A Magyar Posta 150 éves. Ennek apropóján a postás túrázók 150 nap alatt egymást váltva, egy igazi csőpostát stafétaként átadva körbetekerik az országot.

A túra eredeti kiírása itt letölthető.

Útvonal: Bóly-Mohács- Baja- Mohács-Bóly: 105km

Vasárnap reggel fél 8-kor indult 9 fős csapatunk Bólyból Mohácsra.
Sok kérdés kavargott a fejemben: vajon minden jelentkező el tud jönni, milyen lesz az időjárás, mindenki végig tudja tekerni a távot, nem felejtek el semmit???   Izgultam!
Fél9-kor találkoztunk a mohácsi, kalocsai, pécsi, majsi, szajki, szederkényi, kaposvári résztvevőkkel, majd a 9-es komppal átkeltünk a Duna másik oldalára, ahol teljes lett a csapatunk az újmohácsi bicajosokkal.
Miután felolvastam a vezérigazgató úr üzenetét, elindultunk a töltésen Baja irányába. A töltés nagyon szép képet mutatott a hosszú kígyózó bicajosokkal, a gyönyörű virágokkal, fákkal.
51-en választották vasárnapi programnak a Posta 150 éves ünnepi tekerését.
Sajnos az előző napi erős szembeszél ma is hátráltatott bennünket, sőt Dunafalva felé még az eső is elkezdett szemetelni! Be is álltunk a falu focipályáján lévő esőbeállóba, ahol csillapítottuk éhségünket pogácsával, szomjunkat pedig ásványvízzel oltottuk. Mire elindultunk az eső is elállt, irány Szeremle!
Itt már elég rendesen szétszakadozott a csapat de Szeremlén a vendéglátó egységnél mindenkit bevártunk és egy nagyobb pihenőt tartottunk. Előkerült a kísérő autó csomagtartójából a kekszes doboz, mindenki meglepetésére! Nagy sikere volt a saját készítésű sütimnek! 
Miután pótoltuk az elveszett kalóriákat elindultunk Bajára. A város szélén már várt bennünket Kurityák Mihály, aki volt olyan kedves és  bevezetett bennünket a Petőfi szigetre.
A kerékpáros hídon átérve fényképezőgépek sokasága és a bajai postások vártak bennünket. Olthattuk a szomjunkat és pihenhettünk, beszélgettünk az út közbeni élményekről.
15 óráig szabad program volt. Aki akart szurkolhatott a focistáknak, ugyanis a DPSE és a KPSE mérte össze az erejét. 1-0 a KPSE javára!
Volt, aki városnézésre indult de akadtak olyanok is akik megmártóztak a Súgóban!
15 órakor kezdődött az ünnepélyes csőposta átadás, amit megtisztelt jelenlétével a bajai önkormányzat képviseletében Dancsa Bálint is. A jelenlévőket köszöntötte Kalmár László, majd én mint a 13-as szakasz felelőse átadtam a csőpostát Pesti László DPSE elnökének, aki a KPSE elnökének Kapaló Andrásnak továbbította. A 14-es szakasz felelőse Bálity György kapta megőrzésre szombatig az üzenetet, aki majd Tompára viszi 24-én.
Ezután megkóstolhattuk a híres bajai halászlevet, ami nagyon ízlett mindenkinek! Miután megtömtük a hasunkat elindultunk hazafelé, még 50 km várt ránk! A visszaúton már nem hátráltatott a szél, így hamar megérkeztünk Mohácsra, ahol  egy fagyi után nekivágtunk az utolsó etapnak, Bóly felé vettük az irányt. Este 8-ra otthon is voltunk!
A reggeli kérdésekre nap végére meglettek a válaszok! Nagyon jó csapattal, balesetmentesen, aránylag jó időjárási viszonyokban, jó hangulatban teljesítettük a 13-as szakaszt! Köszönöm mindenkinek, hogy ezt a napot ilyen jól tudtuk eltölteni!

Lejegyezte: Györgyné Nagy Marcella

Képek:
Györgyné Nagy Marcella fotói
.

2017.06.17. 150 év 150 nap kerékpártúra az országhatár mentén Villány-Mohács

A túra eredeti kiírása itt.

Útvonal: Villány Magyarbóly - Kislippó - Lippó - Majs - Sátorhely - Mohács
Táv: 39 km  Túravezető: Meitert Éva

A túra útvonala GPS részére (*.gdb formátumban) letölthető itt.
Műholdfelvételről megtekinthető itt.

A Magyar Posta 150 éves. Ennek apropóján a postás túrázók 150 nap alatt egymást váltva, egy igazi csőpostát stafétaként átadva körbetekerik az országot. Mostanában a környékünkön lévő szakaszokat tekerik. A Klubból páran mi is részt vettünk a main. (Holnap is lesz egy, amire érdemes menni!)
Könnyű túra, sok élmény, jó hangulat, pazar vendéglátás jellemezte a túrát. A szél erős volt, de leküzdöttük.
Mohácson a vendéglátáson kívül előre nem szervezett módon további meglepetésben volt részünk. Az egyik iskola alagsorában megtekinthettük az egykor használatban volt polgári védelem bázisát, szemügyre vehettük az egykor használt, akkori technikát. Meséljenek a képek magukról.

Képek:
Keményfi Balázs fotói
.

2017.06.10. Mecseki Hegyikerék MTB teljesítménytúra

Először is Mindenkinek nagyon köszönöm, hogy segített létrehozni a 11. Mecseki Hegyikereket !

Január-február magasságában erősen rezgett a léc, lesz-e egyáltalán és hogyan csináljuk ha csináljuk…
A papírmunkában Csongor minden követ és aktahegyet megmozgatott és az utolsó pillanatban, szó szerint a rajt pillanataiban megkaptuk az engedélyt és hivatalosan is zöldre váltott, válthatott a lámpa!
Köszönet a rajt-cél „ügyintézőinek” Szilvinek és csapatának, a pontőröknek Poór Zsombornak Tubes, Blum Andrásnak Vágot, Rolféknak Orfű, valamint Gábor Tominak Jakab hegy, hogy a markukban tartották a rendezvényt !
61 személy nevezett ebből 24 fő indult a hosszabb távon, 1 valahol elveszett de remélem az eső előtt hazaért Ő is.
Óriási gratula illeti Hirth Pista bácsit aki idén nem csak az országúton hanem a Mecsek ösvényein is lerakta névjegyét !!!
Remélem Mindenkiben jó emlék maradt akár tekerte akár rendezgette a szombati eseményt.

Jó bringázást, túrázást kívánok Mindenkinek


Video:
.