Naprakész túraprogram

Klikk ide!

Várjuk túraötleteiteket, túravezetésre való jelentkezéseteket!
Állítsuk össze együtt a programot, hogy mindannyiunk kívánságának megfeleljen!

A PTKK tagjainak lehetősége van túraötleteik megjelentetésére.
Ha szívesen elmennél valahova túrázni, és túratársakat keresel, küldd el a túra kiírását az alábbi e-mail címek valamelyikére, hogy a "Naprakész túraprogramban" megjelenhessen. 
Ha Te meghívsz a túrádra másokat, akkor mások is meg fognak hívni Téged!
Túrakiírásodat küldd a blogszerkesztők egyikének:
Farkas Kati 
farkas.kata.lany@gmail.com
Keményfi Balázs kemenyfi@gmail.com 
Miklovich Csilla mandula47@gmail.com
Rostás László rostaslaca@gmail.com
.

2017.04.15. A ˝magyar Maginot-vonal˝ nyomában

Útvonal: Pécs Expo Center – Pellérd – Görcsöny – Ócsárd – Diósviszló – Márfa – Harkány –Drávaszabolcs –Gordisa – Matty – Siklós – Vokány – Újpetre – Kozármisleny – Pécs Domus parkoló Táv: 86 km Szint: 637 m  Túravezető: Eperjesi József

A túra útvonala GPS részére (*.gdb formátumban) letölthető itt.
Műholdfelvételről megtekinthető itt.

Lentitől Algyőig húzódott az egykor nem hivatalosan Rákosi-vonalnak is nevezett Déli Védelmi Rendszer. Tito vagy a NATO támadása ellen védte volna az országot, de soha nem használták katonai
célokra. Rákosi utasítására 1952-től 1955-ig évente a magyar GDP 25%-át költötték el a Jugoszláv Néphadsereg ellen emelt erődláncolat építésére.
Ezek közöl néhányat indultunk el megnézni.

Képek:
Eperjesi József fotói
.

2017.04.08. Laza tekerés lányoknak is

Útvonal: Pécs - Pellérd - Görcsöny - Bakasa - Téseny - Kisasszonyfa - Gilvánfa - Csányoszró - Sellye - Drávaiványi - Drávasztára - Révfalu - Felsőszentmárton - Drávafok - Teklafalu - Kétújfalu - Hobol - Szigetvár - Nagypeterd - Szentlőrinc - Tarcsapuszta - Pécs  
Táv: 137 km   Túravezető: Bodrogi Frigyes

"Laza tekerés, lányoknak is" címen hirdettem meg a túrát, de mivel lányokból egy sem jelentkezett, túratárs is csak egy, ezért a laza részt kihagytuk. Józsi mondta, hogy ő Sellyére tart, egy darabig elkísér. Baksán vált volna el az utunk, mikor úgy döntöttem, innentől kezdve én kísérem őt Sellyéig. Sellyén kitaláltuk, hogy ha már idáig eljöttünk, látogassuk meg Balázst, hátha kint van Révfaluban. Jól gondoltuk, találkoztunk vele. Pár perc beszélgetés után továbbindultunk felkeresni Magyarország legvastagabb törzsű fáját. Hazafelé menet még Szigetvárt útba ejtettük, majd Tarcsapuszta érintésével hazatekertünk. A rövid kis túra így nem is lett annyira rövid. A szép idő végig kitartott, nem áztunk, nem fáztunk, jót bringáztunk.

Lejegyezte: Bodrogi Frigyes

Képek:
Bodrogi Frigyes fotói
.

2017.04.01. Kerékpártúra a Dunához

Útvonal: Pécs - Bogád - Hird - Pécsvárad - Erzsébet - Kékesd - Geresdlak - Hímesháza - Székelyszabar - Mohács - Béda - Országhatár - Erdőfű - Nagynyárád - Szederkény - Ellend - Pécs
Táv: 145 km.
Túravezető: Bodrogi Frigyes

Kerékpárral jártunk a Dunánál.

A változó létszámú túra

A Tesco parkolóban kilencen futottunk össze, de Roland a családjával ment Mohácsra, ő jelezte, hogy majd szembe jön velünk. Az első hosszabb megállónk Himesházán volt, ahol a megszomjazott vándorok az első sörözést megejtették. Nem sokkal a település után összefutottunk Rolanddal, és már újra kilencen voltunk. Mohácsig ennyien tekertünk, itt az első társ, Pali, visszafordult. A következő sörözés a mohácsi fagyizó mellett történt, ahonnan a Bédai-holtág mellett tekertünk az országhatárig. Itt váltunk el Balázstól, akit Roland is visszakísért Mohács felé. Megfogyatkozott csapatunk az erdőfűi pihenőig tekert, ahol Tamást utoljára láttuk, mert ő kicsit előretekert, és többet nem értük utol vagy elmellőztük valahol. A sátorhelyi sörözésnél megbeszéltük, hogy innentől ha lehet együtt tekerünk, de a Józsi sörébe valami speed kerülhetett, mert úgy megtáltosodott, hogy néha a 30 km/h fölötti tempó sem volt neki elég. Próbáltam is visszafogni, többször megelőztem, hogy kicsit lassítsam, de ha 22 km/h alá lassultunk, újra visszaelőzött. A túra elején ő aggódott legjobban, hogy lassítani fogja a csapatot, ehhez képest nagyon jó kondiban volt (a 70 évesek már csak ilyenek). A város határában még egyszer összevártuk egymást és elbúcsúztunk. A túra hossza 145 km-re sikeredett, közel 1000 m szinttel. Jövő szombatra valami könnyebbet találok ki, hogy végre a lányok is kimozduljanak.

Lejegyezte: Bodrogi Frigyes

Képek:
Bodrogi Frigyes fotói
Keményfi Balázs fotói
.

2017.03.25 Kerékpártúra a Drávához

Bringatúrán voltunk déli határfolyónknál.

Útvonal: Pellérd - Görcsöny - Baksa - Ócsárd - Diósviszló - Kórós - Kémes - Drávaszabolcs - Harkány
Táv: 103 km Túravezető: Bodrogi Frigyes

A körforgalomtól a megbeszélt időben négyen indultunk neki a túrának. Én a jó időre való tekintettel legalább 15 főre számítottam, de mint később kiderült, Pellérden csatlakozott hozzánk még négy túratárs, így végül nyolcan vágtunk neki az útnak. Laci említette, hogy neki idén ez az első túrája, ezért ő Harkányban visszafordul. Diósviszlóig szép nyugodt tempóban bringáztunk, ahol László rádöbbent, hogy Harkányt csak a visszafelé úton érintjük, úgyhogy mégis jött velünk tovább. Útközben Kémest elhagyva lementünk a Fekete-víz és a Dráva találkozásához egy hosszabb pihenőt tartani. Frissen, kipihenten egészen Drávaszabolcsig tekertünk, ahol a helyi kocsmát kellett felkeresni. Ez utunk további részén többször is megismétlődött, Pali említette is, hogy most azért már mehetnénk 500 méternél hosszabbat is egy huzamban (de azért nem türelmetlenkedett sem a harkányi fagyizásnál, sem a görcsönyi sörözésnél). A túra résztvevői mind örültek, hogy nem hagyták ki ezt a kellemes napos időt, már nagyon várták a bringázást. Voltak többen is, akiknek ez volt az idei első túrájuk. Kellemesen elfáradtunk a végére, és szerintem szombaton ismét ott lesznek, pedig azt a túrát már kicsit hosszabbra terveztem.

Lejegyezte :Bodrogi Frigyes

Képek:
Bodrogi Frigyes fotói
Gajdos Pál videója
.

A II. FutaPécs Dunafutása a busók földjén helyezettjei.

http://www.bama.hu/baranya/sport/majdnem-negyszazan-rottak-a-kilometereket-mohacson-715624/

Ovis lányok: 1. Andricz Adél, 2. Horváth Panka, 3. Flódung Liliána.
Fiúk: 1. Jeges-Varga Áron, 2. Bauer Máté, 3. Ziener Zalán.

6 km, 14 év alatti lányok: 1. Pivkovics Amira, 1. Andok Anna Napsugár, 2. Szűcs Dominika, 3. Dinya Dorka.
Fiúk: 1. Telek Sámuel, 2. Bauer Benedek, 3. Bicsár Zalán.

6 km, nők: 1. dr. Tárnai Márta, 2. Klászné Herbert Anita, 3. Fürediné Sebők Éva.
Férfiak: 1. Simon Dezső, 2. Rostás Tamás, 3. Dinya Illés.

13 km., nők: 1. Csörnyei Csabáné Nelly, 2. Várbíróné Schulcz Viktória, 3. Varga Ágnes.
Férfiak: 1. Kiss Dávid, 2. Várbíró Attila, 3. Csörnyei Csaba.

Félmaraton, nők: 1. Katona Éva, 2. Hakszer Erika, 3. Fodor Gyöngyi. Férfiak: 1. Halász Ádám, 2. Iván László, 3. Jakus Gábor.
.

2017 03 04 Itt a bringás idő!

Útvonal: Pécs, Megyeri u. Plaza - pellérdi bringaút - Pellérd - Aranyosgadány - Zók - Bicsérd - Boda pihenő a tónál - földúton át Bakonyára - Kővágótőttős - Kővágószőlős - Cserkút - Pécs
Táv: 46km + haza Túravezető: Keményfi Balázs

A túra útvonala GPS részére (*.gdb formátumban) letölthető itt.
Műholdfelvételről megtekinthető itt.


Váratlanul beköszöntött a hét végére a jó idő, ezt nem lehetett kihagyni. Igaz, nem voltunk sokan, de ettől függetlenül a túra jól sikerült. Sok tavat megnéztünk az út során. Boda - bár zsákfalu- de mi kilukasztottuk ezt a zsákot, és -hála a száraz időnek- földúton át tudtunk menni Bakonyára. A Mecsek lábán folytattuk utunkat Cserkút felé. K. Tomi a végén még bevetett egy ötletet, hogy ne kelljen a 6-oson tekernünk: Cserkútról a Zöldút nyomvonalán terepeztünk Pécs határáig. Onnan pedig ki-ki a maga útján tekert haza.

Képek:
Keményfi Balázs fotói
.

2017.02.18-19. PTKK farsang a Bakonyban - OKT 7. szakasz Bakonybél - Tés

A rövidebb túra: Zirc környékén  tesz a két nap során rövidebb túrát.
A rövid túrák kiírása itt. Túravezető: Eperjesi József


A hosszabb túra: Túravezető: Miklovich Csilla
Szombaton: 
Bakonybél - K - S - Pörgöl barlang (GCPORG) - jelzetlen út - K - Kőris hegy - Ördög lik barlang (GCKOOR) - jelzetlen út - K - Kisszépalma puszta - Szépalma puszta (GCSZEA) - arborétum - Grófi sírkert - Utolsó vadászat emlékhelye (GC1939) - K - Borzavár - K - (GCPINT) - K - felhagyott márványbánya - K - Zirc  Táv:26km (+4 km a péntekieknek)

Vasárnap:
Zirc - Nagyesztergál - K - Bakonynána - K - Gaja patak völgye - Római fürdő (GCBNR2) - K - Márkus vára (GCMIRO) - Szentkút - K - Jásd - - Széchenyi Zsigmond kilátó (GCTESK) - Tés (GCTASM) Táv: 26km

A túra útvonala GPS részére (*.gdb formátumban) letölthető itt.
Műholdfelvételről megtekinthető itt.

Szállás Zircen a Reguly Antal Szakképző Iskola és Kollégium épületében.

Már sok-sok éve rendezzük a PTKK-s farsangi gyalogos hétvégét, de ennyien még nem jöttünk össze. Öröm volt újra-újra olvasni a leveleket az újabb jelentkezőkről. Ezúttal a szállással sem volt gond, hiszen „szinte korlátlan” befogadó képességgel rendelkezett a zirci kollégium.
Az utóbbi évek szokása szerint mindkét napon rövidebb és hosszabb túrák között választhattunk. A rövidebb túrát mindkét napra E.Józsi tervezte és vezette, mely nagy sikert aratott. A hosszabb táv a tavalyihoz hasonlóan az Országos Kéktúra újabb szakaszán zajlott.
Volt lehetőség már pénteken munka után utazni, de akik inkább a korán kelést választották, az utazást szombat kora reggel is megtehették.
A szombati túrákat követően a zirci kollégiumban este közös, bőséges vacsora várt ránk L. Móni és K. Márti (paprikás krumpli, raguleves gazdagon) jóvoltából. Ezt követték a túratársak által rejtegetett sütemények :-). A vacsorát követően sorra jelentek meg a túratársak különféle jelmezekben, ami sok esetben igen mókásra sikeredett. Az esti programot szunnyadásig az előző évad túraképeiből vett vetítés zárta.
Másnap szintén rövidebb és hosszabb túra (kék) között lehetett választani. A túra után kellemesen elfáradva hazautaztunk.

Akkor most magáról a túráról:  
Jómagam a kékről írok, hiszen azon vettem részt.
A pénteken utazó kékező csapat szombat reggel kihasználta az időt, míg a tervszerűen szombati utat választó csapattagok is megérkeztek Bakonybélbe. Ők addig megnézték a kálváriát, a Borostyán kutat és a tavat is. Sőt! A faluban még disznóvágásba is csöppentek, ahol nem csak házi sertést, hanem vaddisznót is vágtak. A hivatalos indulási hely a Vadszőlő Étteremhez volt megbeszélve, ahonnan pontosan indulhatott a KÉKEZÉS!
Elsőként a –már rögtön egy kis kitérőt téve a kékről- a szép Pörgöl barlanghoz mentünk. Ezt követően a Kőris-hegy meghódítása volt a feladat. Várakozásommal ellentétben könnyen ment. Nagyobb meredélyekre számítottam. A hegyen sajnos még az orrunkig sem láttunk, melyekről a fényképek is tanúskodnak. Ismét letértünk egy kicsit a kékről egy másik barlang kedvéért, nevesül az Ördöglik miatt. (Egy korábbi bakonybéli farsangunk során jártunk már itt.)
Utunkat lefelé folytattuk a kéken a hegyről Szépalmapuszta felé és közben KISÜTÖTT A NAP! Ebben a szép időben sétálhattunk a szépalmapusztai arborétumban. Ezt követően megnéztük a grófi sírkertet, és a hozzá tartozó utolsó vadászat emlékhelyét (A részletes eredeti történetet lásd itt. Nyomd meg a KINYIT gombot) 
Borzaváron a pecsételő helyen másik kéktúrázókkal találkoztunk. Zirc előtt a K jel egy korábbi márványbánya mellett vitt el, hát ismét letértünk, hogy megnézzük. Mit mondjak, eléggé erős képzelőerő kellett ahhoz, hogy bányának nézzem, de biztos valamikor akként működhetett. Zirc előtt még egy kis városszéli szabadidőparkba is eljutottunk, ahol a környékbeli régi mesterségeket mutatták be: mészégető kemence, bányászat. Zircen még beugrottunk az apátsági templomba, majd a szállásra érkeztünk.

Vasárnap reggel az autókat átvittük Tésre napi túra végállomására, így a túra 8:10-kor indulhatott. A mai napra egy Mohács-szigeti társunkkal (aki már az előző esti vacsorán is részt vett), illetve a vasútállomáson egy budapesti párral bővült a csapatunk. Az elején a következő faluig aszfaltozás volt, amit feledtetett új társainkkal való ismerkedés. Nagyesztergálon az első rövid megállónknál egy kék-menti hinta fogadott minket az egyik fán, ahol többünkből előjöttek gyerekes hajlamaink. Majd az erdő szélén egy romos épületnél megálltunk, azt találgattunk, hogy mi lehetett. Valószínű, hogy egy magtár volt valaha, de Csilla ennél többet látott: érdekes elképzelt, szinte hihetően előadott történetet mesélt el nekünk az ott nevelkedett gyerekekről. Hamarosan elérkeztünk a Gaja patakhoz, ahol próbára tehettük magunkat. Ki-ki a leleményességét elővéve kelhetett át rajta, mert átjáró építményféle az nem volt. Bakonynánán egy kis kajaszünetet tartottunk, eleinte kocsmát keresve, aztán a keresést feladva, mert a kocsma az nagyon elbújt. Hárman azért megtalálták a falu mélyében.
Ez után következett a mai túra legszebb szakasza. A volt Prém malom mellett bejutottunk a Gaja völgyébe. Itt a patak mellett egyre magasabban vitt az utunk, ahonnan egyre szebb rálátás volt a patakra. Ez a szépség a Római fürdőnél csúcsosodott ki, ami hihetetlen szép volt. Sajnos a képek nem adják vissza azt a monumentalitást, amiben ott részünk volt!
A Vadalmás forrásnál sajnos két krosszmotorossal találkoztunk…
Ismét átkelés következett a korábbinál már szélesebb Gaja patakon. Begyűjtöttünk egy kis kitérővel egy ládát a Márkus váránál (a földvárból sajnos semmi sem látszott), majd a Jásd melletti Szentkútnál töltöttünk egy kis időt. Itt köszöntek el tőlünk a budapesti társaink, mivel nekik a napi útvonal Tés után Kisgyónig tartott. Jásdon bélyegeztünk és kocsmáztunk még egy utolsót, mielőtt nekivágtunk a hétvégi befejező szakasznak. A Tési-fennsík oldalában egy újonnan épített kilátót is megtekintettünk (Széchenyi Zsigmond kilátót). Tésen nem hagyhattuk ki a szélmalmokat, az egyikbe be is mehettünk némi ellenszolgáltatásért cserébe.
A túra a faluközpontban végződött az ott várakozó autóinknál, ahonnan ki-ki hazautazott.

Lejegyezte: Keményfi Balázs

Ha valaki írna a rövidebb túrákról pár sort, azt köszönettel vennénk, hiszen az a szóbeszéd járja, hogy nagy élmény volt!


Képek:
Földes Csaba fotói
Györgyné Nagy Marcella fotói
Keményfi Balázs fotói
Lovas Ági fotói    1.nap   2.nap
Nagy Balázs fotói 1.nap   2.nap
Rostás László fotói
Simon Szilvia fotói
.

2017.01.27. este - 29. OKT 6. szakasz Nagyvázsony-Bakonybél

Útvonal:
0. nap munka után utazás telekocsikkal Nagyvázsonyba. Szállás a nagyvázsonyi Kinizsi turistaszállóban.
1. nap: Nagyvázsony - K - Kab hegy (GCkbhg) - K - Úrkút (GCOsKa) Csárda hegyi őskarszt - Csalános völgyi Vörös szikla (GCVOSZ) - Kislőd Bakonyi kalandpark (GCSJBK) Vashámori öreg malom rom (GCVAOM) Táv: 26 km  (Kislőd Erdőbirtokosság 31km)
Szállás: Sobri Jóska Élménypark; Kislőd Erdőbitokosság; Takaros Vendéglő 

2. nap: Kislőd - Városlőd - Hölgykő vára (GChko) K - Csehbányai Mária kápolna (GCCSEH) - (GCROTH) - K - Németbánya - K - Bakonybél Táv: 27 km

Túravezető: Miklovich Csilla

A túra útvonala GPS részére (*.gdb formátumban) letölthető itt.
Műholdfelvételről megtekinthető itt.

Nem volt egyszerű ezt a túrát összehozni. Szállás, kocsik, rossz időjárás, stb. minden nehezítette, de azért csak-csak elindultunk.
Péntek délután indultunk, mert nagyon nyirkos időjárást ígértek az időjósok, meg rendkívüli mínuszokat és a biztos szombat reggeli túrakezdés csak így volt megoldható.
A nagyvázsonyi turistaházhoz, ami nagyon takaros külön-külön érkeztek az autók, mert az indulás Pécsről sem egyszerre történt.
Remélem mindenkit fogadott a fekete cica, akit az előző túránk végén nagyon megszeretgettünk. Lehet, hogy a vár mellett Ő az egyik látványossága a településnek. Nekem nagyon jól esett ismét megsimogatni.
Az ágyfoglalások után jó volt ismét beszélgetni a túratársakkal. Nem is tudom, hogy mikor fogyunk ki a szóból, mert mindig van rengeteg megbeszélni való. Persze kóstolgattuk a chilis-mézes pálinkát is, hogy jó lesz-e másnap. Jó volt.
Nekem egy hűvösebb szoba jutott, ahol S. Anikó plusz takarójával igen jól aludtam és nem volt gond a korai keléssel. Mert a túrákon mindig korán kelünk.
A szokásos csoportfotó elkészítése után macskáztunk egyet, mert persze megjelent a fekete macskánk egy kis simogatásra.
A vártól lefelé ereszkedtünk és bizony síkos volt a kezdet, reménykedtem, hogy a folytatás során nem lesznek nagy esések. Nem voltak. Csak kis esések.
Kab-hegy felé vettük utunkat és már a túra elején látszott, hogy nem nagyon fogunk összesározódni, mert a -6°C fok körüli hőmérséklet nem igen akart melegedni.
Mentünk, mentünk, mendegéltünk szántó mellett, legelő mellett, erdőben, mígnem egy kerítéshez értünk.
Még szerencse, hogy a turisták örömére mindig készítenek mászó alkalmatosságot. Létrának nem nevezném, de alkalmas arra, hogy leküzdjük az akadályt. Nem volt egyszerű, mert nagy fokokat kellett leküzdeni, de azért mindenkinek sikerült. Soha nem tudom, hogy bizonyos részeket miért kerítenek el mert semmi védendőt nem fedeztem fel a kerítésen belül. Jól megtermett erdőben haladtunk tovább a kerítés túl oldalára és szerencsénkre itt is volt „akadálymentesítés”.
Kab-hegyen nem sok mindent láttunk, mert ködbe vesztek a tornyok és a látótávolság kb. 200 m volt.  A Kab-hegyről lefelé valami különös légjárás lehetett, mert kegyetlen hideg volt. Azon gondolkodtam, ha ez így marad életem legrosszabb túrája lesz, mert szörnyűségesen hideg volt. A kab-hegyi vadászháznál pecsételtünk, de ez a kis ácsorgás a hidegben elég kellemetlen volt.
Ha jól emlékszem ezen a környéken csatlakozott hozzánk Sz. István a nők megmentője.  Vállalta, hogy a csomagok és sofőrök logisztikázása miatt előre viszi az autóját Kislődre és szembe túrázik velünk és mikor találkozunk, akkor velünk folytatja az utat visszafelé. Nem tudok elég hálás lenni neki ezért a vállalásért. Nagyon jó dolog mikor nem kell cipelni 2-3 napi cuccot, mert van aki megoldja a szállítást.
Kis útvonal módosítással közelítettünk Úrkútra, mert István a KÉK útvonalát járhatatlannak találta egy olyan kerítés miatt, amin tönkrement az átjáró-átmászó. Ő halálmegvető bátorsággal átmászott a kerítésen, de nekünk nem javasolta.
Úrkútra beérve megnéztük a település névadó kútját és pecsételtünk. Azután pedig két vendéglátóhely között a sütizőset választottuk és ittunk, ebédeltünk, sütiztünk. Itt is megengedték, hogy a saját szendvicseinket fogyasszuk, cserébe jó sokat rendeltünk sütiből, italból.
Kicsit sétálgattunk a Csárda-hegyi tanösvényen, de szerintem ide hó mentes időben érdemes eljönni, mert akkor látványosabb lehet.
Azt lehet, hogy nem említettem, hogy az a kegyetlen hideg valahogy elmúlott és olyan kellemes téli túrás hangulatom lett.
Kislőd előtt a ládások még egyet keresgéltek és számításaimhoz képest korán beértünk a falu határába, ahol az egyik csapatnak volt foglalva a szállás a Sobri Jóska kaladparkban. Azt mondták a szállásfoglaláskor, hogy kalandozni nem lesz lehetőségünk, mert télen zárva a park. Jelentem nem volt zárva és lehetett kalandozni. Mindig mázlista alak voltam, ez most is kiderült.
Használhattuk azt a csúzdaszerű valamit amin autógumi belsővel (hófánk) lehet lesiklani nyáron a vízbe most télen a jégre. Körüljártuk a parkot csúszdázás után és tanácskozás tartottunk a szállásokról (mert három helyen szálltunk meg) valamint a reggeli találkozásról és indulásról.
Másnap reggel a kalandparktól indultunk, persze csoportkép készítése után. A kislődi vasútállomáson pecsételtünk és nagyon hamar Városlődre érkeztünk. Ez egy szép település érdemes felkeresni. Elég nagy település ezért volt alkalmunk boltozni, kocsmázni, házakat nézegetni.
A településről kiérve közúton mentünk, majd letértünk, hogy megnézzük Hölgykő várát és ládát keressünk. A várnak már csak a csapadékgyűjtő medencéje ép. Persze a régészek biztosan látják a várat is én csak nagy kupacot láttam amire felmásztunk és igen nehezen jöttünk le róla. Visszamentünk a kékre és megcéloztuk Bakonybél települést.  Kis kitérővel végülis utunkba esett egy Mária kápolna ahová a geoláda miatt is elmentünk, de a hely szépsége miatt is érdemes volt azt a pár száz métert megtenni. É.Zita és K. Tomi nem tartott velünk, de nem maradtak élmény nélkül, mert így kettecskén nem voltak olyan zajosak és szarvasok szaladtak el nagyon közel hozzájuk. Lehet hogy mi zavartuk feléjük az állatokat.
A következő szakaszon egy patak mentén haladtunk elég sokáig, hol az egyik oldalán, hol a másik oldalán. Nem volt nehéz átkelni rajta, mert ahol nem volt híd, ott egyszerűen át tudtunk gyalogolni a befagyott vízen.
Németbányánál még egyet pecsételtünk, szendvicseztünk állva, mert ezen a szakaszon nem adatott meg a leülés lehetősége, mert nem volt olyan település, ahol vendéglátó hely lenne. A falu határában tábla figyelmeztetett:  BIOLÓGIAI VESZÉLY.  Ez olyan félelmetesen hangzott különösen azért is, mert ott ettünk a figyelmeztető tábla közelében. Valójában Madárinfluenza veszélyre figyelmeztetett. Remélem ez a vírus csak a madarakra veszélyes a kék túrázókra nem.
Hosszú erdészeti úton közelítettünk az úti célunkhoz. Ez a szakasz nem nehéz, de már sok kilométer volt a lábunkban. Bakonybél határában megnéztük a mészégető kemencét és kicsit hozzáolvastunk a tájékoztató táblán és leereszkedtünk a faluba. Szerencsére a Vadszőlő vendéglő a településnek ezen a felén volt, ezért nem kellett átgyalogolnunk a falun. Megtámadtuk a vendéglőt és mindenki rendelt valami meleg ételt, mert egy ilyen túra során azért nem mindig a legkívánatosabb ételeket fogyasztjuk. Itt válogathattunk jobbnál jobb ételek között. Amíg a többség pihent, evett, melegedett a sofőrök Sz. István segítségével elmentek az autókért.
Balesetmentesen megúsztuk a két és fél napot, pedig volt síkos autóút, fagyott járda, jeges erdei út, porhó.
Köszönöm mindenkinek, hogy együtt lehettem veletek.

Lejegyezte: Miklovich Csilla

Képek:
Keményfi Balázs fotói
Lovas Ági fotói 1. nap 2. nap
Nagy Balázs fotói 1. nap  2. nap
Simon Csaba fotói 1.nap 2.nap
Szutor András fotói

.


2017.01.21. Bartina 30 TT

Útvonal: Szekszárd - Remete-csurgó - Bati-kilátó - Várhegy-kilátó - Erzsébet-völgy - Fekete-híd - Bükkös-erdő - Szekszárd
Rajt, cél: Szekszárd, Baka István Általános Iskola (régi 5-ös iskola), Béri Balogh Ádám utca 89.
Táv: 28 km  600m szint

Igen hideg volt, de a túra közben nem fáztunk. Reggel az autó -11C-ot mutatott. Legalább nem volt sár!
Ezúttal a 30 km-es távra neveztünk. A túra útvonalat most megfordították, érdekes volt ilyen irányból. A rendezés szokásosan profi volt. Ellátás bőséges, a forralt bor és a tea nagyon finom volt!
A táv alapvetően nem volt sok, de a teljesítést nehezítette, hogy folyamatosan a jegesedésekre kellett figyelni. Bármikor elindulhatott a lábad váratlan irányba. Egyes résztvevők szép piruetteket mutattak be. Volt egy páros, akik század másodpercre egyszerre estek el, elsőrendű koreográfiával.
A résztvevők között sajnos valakinek az útvonal végén az egyik lejtőn szilánkosra tört a keze, de állítólag a célba azért begyalogolt, hogy teljesítse a távot. Elismerésem, és mielőbbi gyógyulást neki!
A túra végére a hőmérséklet közeledhetett a 0C-hoz, mert itt-ott a napsütötte helyeken olvadás kezdődött.
Sokszor jártam a Bartinán, több útvonal variációban. Szeretem ezt a túrát, jó edzés volt a továbbiakra.
Köszönet a rendezőknek!

Lejegyezte: Keményfi Balázs

A túra útvonala GPS részére (*.gdb formátumban) letölthető itt.
Műholdfelvételről megtekinthető itt.

Képek:
Keményfi Balázs fotói
.

Rendszámtábla vonóhorgos kerékpártartóra

Várhatóan áprilistól, a biciklis szezon elejétől léphet életbe a harmadik, úgynevezett szürke rendszámok intézménye, melyet a vontatóhorogra szerelt biciklitárolókon alkalmazhatnak majd az autósok rendszámuk láthatósága miatt - közölte a szabályozást kezdeményező kormánybiztos. Révész Máriusz szerint a táblát 5500 forintért lehet majd kiváltani.
Sok autósnak problémát okozott, hogyha a vontatóhorogra helyezhető kerékpárszállítót felszerelte, akkor nem volt látható a rendszáma, amiért a rendőr büntethetett is. Ezért a kormány törvényt alkotott, hogy a kerékpártárolóra lehessen harmadik rendszámot kiváltani, ahogy az több uniós országban is megtörtént már – mondta az InfoRádiónak a szabályozásért felelős kormánybiztos.
Révész Máriusz kifejtette: a részleteket még kormányrendeletben tisztázni kell, de várhatóan áprilistól lehet igényelni a harmadik rendszámot. Ennek ugyanazokat a karaktereket kell tartalmaznia, mint a gépkocsi rendszámának, a mérete is megegyezik majd, de a megkülönböztetés és a visszaélések elkerülése érdekében az alapszíne szürke lesz. A kiváltás nagyjából 5500 forintba kerül majd.
Van arra lehetőség, hogy a tárolókon ne csak kerékpárt szállítsanak, de a probléma lényege a kerékpárosokat érinti – emelte ki.

Forrás: Inforádió, 2017.01.05.
http://inforadio.hu/belfold/2017/01/05/aprilisban_vezetik_be_az_uj_rendszamtablakat/
.

2017.01.07. Dél-dunántúli piros túra folytatás Várvölgy - Dóczy-malom

Útvonal: Magyaregregy - Jánosi puszta - P - Mecsekjánosi - Mecsekfalu - P - Sikonda - Dóczy-malom - Mánfa. Táv: 19 km.  Túravezető: Rostás László

A túra útvonala GPS részére (*.gdb formátumban) letölthető itt.
Műholdfelvételről megtekinthető itt.

Képek:
Keményfi Balázs fotói
Nagy Balázs fotói
.

2016.12.30. Óévbúcsúztató a Jakab-hegyen

Útvonal:
Pécs, Makra dűlő - P hsz - Z - Jakab hegy koccintás, évszám fotózás - István kilátó - Zsongor kő - Zo - Éger tető - Zo - Z - Phsz - Pécs, Makra dűlő  Táv: 13 km
Túravezető: Miklovich Csilla

A túra útvonala GPS részére (*.gdb formátumban) letölthető itt.
Műholdfelvételről megtekinthető itt.

Képek:
Bodrogi Frigyes fotói
Keményfi Balázs fotói
.

2016.12.09este-11. Országos Kéktúra 5. szakasz Badacsonytördemic - Nagyvázsony

Utazás Pécsről autókkal pénteken munka után. Szállás: Zánka Gyermekváros.

Szombat: Badacsonytördemic - K- Bujdosók lépcsője - Badacsony - Kőkapu - K - Gulács (GCGULA) - K - Káptalantóti - Csobánc (GCCSBC) - K - Mindszentkálla - Szentbékkálla - Kőtenger (GCKTNG) Táv: 29 km. Szállás: Szentbékkállán a turistaházban http://www.kali.hu/szallas/szentbenedek/ .

Vasárnap: Szentbékkálla - K - Fekete hegy - Eötvös Károly kilátó (GCNEGR) - K - Balatonhenye -  K - Csicsói erdészház - K - Tálodi kolostorrom (GCTALO) - Ilona kápolna romja - Szent Mihály kolostorrom (GCSONY) - Nagyvázsony Táv: 25 km  majd hazautazás.

Túravezető: Miklovich Csilla

A túra útvonala GPS részére (*.gdb formátumban) letölthető itt.
Műholdfelvételről megtekinthető itt.

Ezen a hétvégén a  kéktúra következő Balaton-felvidéki szakaszát, a Badacsonytördemictől Nagyvázsonyig tartó szakaszt tettük meg, igen szép időjárási körülmények mellet. 
A csapat két autónyi része már péntek este megérkezett Zánkára, a Gyermekvárosba. Az itteni szálláshelyen 2 ágyas, frissen felújított szobákban kényelmesen tudtunk aludni. Szombat reggel korán keltünk. A két sofőrünk, István és János a nagy csomagjainkkal együtt a kocsikat elvitte az aznapi célállomásra, Szentbékkállára. Ennek köszönhetően aki akart, megszabadulhatott a nagyzsák cipeléstől, és csak a napi elemózsiát kellett vinni. Mi busszal érkeztünk meg a túra kiinduló pontjához, a badacsonytördemici vasútállomásra. Itt a K. Balázs féle csapat már várt minket, mivel ők hajnalban Pécsről való indulást választották.. Pár perc múlva jött a hír, hogy sajnos a két sofőrünk a tapolcai buszpályaudvaron valami számítógépes zűrzavar miatt rossz peronon várakozott és a tördemici busz elszelelt mellettük. Úgyhogy mondták hogy elindulnak velünk szemben és majd találkozunk. Nekünk az első célpontunk a Badacsony volt. Ahogy a falu utcáin egyre feljebb értünk, elhagytuk a párás hideg levegőt ami megülte a környék mélyebb pontjait és hirtelen több fokkal melegebb lett körülöttünk. Kellemesen langyos idő lett, amit megkoronázott az égszínkék égbolt és a felkelő nap egyre ragyogóbb sütése. Ahogy haladtunk egyre magasabbról tudtunk a Balaton felé nyíló kilátásban gyönyörködni. A Bujdosók lépcsőjén felfelé haladva a Rákóczi szabadságharchoz kötődő híresebb emberek emléktábláit olvasgathattuk. A Badacsony tetejére felérve több kilátóhelyről is csodálhattuk a környéket. A talajmenti párás levegőből kilógó hegycsúcsok a sziporkázó napsütéssel együtt egyedülálló szépséget alkottak. Az egyik kilátóból az élesszeműek még a távoli Mecsek aprónak tűnő csúcsait is láthatták. A nemrég megépített faszerkezetes Kisfaludy kilátóról is szétnéztünk. A Badacsonytól a Kőkapunál búcsúztunk, a bazalt kőomladékba épített út mentén. Ezután egy szántók és szőlők menti gyorsított szakasz következett a Gulács felé. A meredek kaptató után, a csúcson már várt minket a két sofőrünk, innentől már együtt volt a teljes csapat. Egy hosszabb aszfaltos szakasz után beértünk Káptalantótiba. Itt a helyi bélyegzős kocsmában tartottunk egy kis sör ill. süti szünetet. A faluból továbbmenve újabb gyors szakasz következett Csobáncig. A hegy felé közeledve már messziről láttuk a vár mellől elstartoló siklóernyősöket. Felérve közelebbről is láthattuk őket, ahogy nagy türelemmel várják a megfelelő széljárást az elrugaszkodáshoz. Csobánc várának falai közt sétálgattunk és csodáltuk a szép kilátást. A vár történetéhez tartozik, hogy a törökök több kísérlet során sem tudták elfoglalni. A legdicsőségesebb időszaka a kuruc korhoz köthető, amikor az egyik császári ostromkísérlet során nagy túlerővel szemben sikerült a maroknyi kuruc védőnek megtartani a várat. Persze aztán a többi végvár sorsára jutott, csak a romok maradtak meg. A Csobáncról lejőve a közelgő naplemente színpompás narancssárga fényeiben igyekeztünk elérni Szentbékkállára, ahol a szálláshelyünk volt. Sajnos a falu előtti Kőtengerhez már sötétben érkeztünk. Kellemesen elfáradva mentünk be szálláshelyünkre, lezárva az aznapi 29 km-es távot. Itt két nagy hálóterembe helyezkedtünk el emeletes ágyakon. A cserépkályhákkal felfűtve kellemes hőfok volt a szobákban. Viszont a meleg fürdővíz nem volt elég mindannyiunknak, amitől az érintetteknél okozott némi zsörtölődést.
Másnap reggel a falu melletti palotaromnál kezdtünk és azután elindultunk a szőlők mellett felfelé a Fekete-hegyre. Az Eötvös Károly kilátóra érve újabb kilátásunk nyílott a tanúhegyekre, de ezen a napon a már jóval párásabb idő miatt már nem volt annyira látványos. Egy szép nyílt mezőn majd egy meredek szurdokvölgy mellett haladva beértünk Balatonhenyére. A pecsételős kocsmában jóleső sörszünetet tartottunk. A falu után egy sok km hosszú erdei makadám úton haladtunk. A csapat itt kicsit szétszóródott, a monoton úton mindenki a maga tempójában haladt. Aztán a szépen rendben tartott Csicsói erdészháznál összevártuk egymást és tartottunk egy hosszabb pihenőt. Itt találtunk egy érdekes gyerekjátékot. Egy homokos ugrópálya mellett meg voltak jelölve a különböző állatkák ugró távjai. A verébbel kezdve a bolhán és rókán át az országos bajnok nyúlig. A pihenő után tovább haladva néhány száz méterenként kolostorromok követték egymást. Mindegyiket a szerzetesek rombolták le, hogy ne kerüljön a közelgő törökök kezébe. A legnagyobb és a leglátványosabb a Nagyvázsony melletti Szent-Mihály kolostorrom volt. Itt található Kinizsi Pál sírköve is. Nagyvázsony ide már csak pár percnyire volt, ahol a Kinizsi-várnál véget is ért az aznapi 25 km-es távunk. Innen K.Balázsék a legközelebbi busszal visszaindultak B.tördemicre az autójukhoz, mi pedig némi cukrászdai várakozás és betlehemes csacsi simogatás után visszaindultunk egy másik busszal a Szentbékkállán parkoló kocsikhoz. Egy tartalmas, nagyon szép látnivalókkal tarkított hétvégét tudhattunk magunk mögött. Januárban bízunk a sikeres folytatásban.

Lejegyezte: Szutor András

Képek:
Keményfi Balázs fotói
Nagy Balázs fotói 1. nap  2. nap
Szutor András fotói
.

2016.11.18-20 Országos Kéktúra 4. szakasz Zalaszántó - Badacsonytördemic

Program:

Pécsről indultunk kora reggel autókkal. A kocsikat Keszthelyen hagytuk a buszállomás környékén.
Keszthelyről Zalaszántóra autóbusszal utaztunk
Túra: Zalaszántó (GCKOTS) - K - Rezi vár kitérővel (GCREZI) - K-  Rezi - (GCROSZ) - (GCBEVI) -  Gyöngyösi Csárda - Hévíz Egregyi templom (GCEGRK) - Római kori romok (GCRKR)- K - Hévíz (GCKTH)- Keszthely  Táv: 30,5 km (Rezi várral együtt)
Szállás: 8360 Keszthely, Sopron utca 10.  AMBIENT Vendégház és Kávéház (Nem volt jó véleményünk róla)
http://keszthely-szallas.fw.hu/index.html
http://www.szallasajanlo.hu/5182

Második nap (szombat):
Keszthely - Gyenesdiás -  K - Festetics kilátó - Nagy mező - K - Láz-hegy (GCVKIL) - Vállus - K - (GCPUP) - K - Lesenceistvánd - Lesencetomaj Táv: 28 km
Lesencetomajról a szállás busszal közelítettük meg. Szállás:Nemesvitán a Turistaházban volt. http://www.nemesvita.hu/szallashelyek.htm

Harmadik nap (vasárnap):
Reggel vissza autóbusszal Lesencetomajra, majd
Lesencetomaj - K - Tapolca (GCTPLC)- K - Szent György hegy - K - Szigliget - Badacsonytördemic Táv: 27 km
Badacsonytördemicről busszal Keszthelyre az autókhoz, és hazautazás.

A túra útvonala GPS részére (*.gdb formátumban) letölthető itt.
Műholdfelvételről megtekinthető itt.

Ez a szakasz volt az első amikor csillagtúra szerűen oldottuk meg a túra útvonal/szállás szervezését. Keszthelyen volt a központ és innen indultunk mindkét nap. A kocsikat pénteken indulás előtt a keszthelyi vasútállomáson hagytuk csomagokkal együtt és innen indultunk Zalaszántóra.  Pecsételőhely a buszpályaudvari büfében található. Azt hiszem a vendéglátóhely gazdája nem nagyon szereti a túrázókat. Nagyon morcos volt. A rossz kedvét nem lehet az időjárásra fogni, mert nagyon szép idő volt. 
Zalaszántóra érve igen hamar felismertem a települést, ami nálam nem mindig sikerül, de azt hiszem fejlődök és egyre jobban tájékozódok. A faluban megkerestük a Kotsy malmot, na nem azért mert itt lenne pecsételőhely, hanem azért, mert itt van geoláda. Meg persze pecsételtünk is a faluban a kocsmánál. 
Új túratárssal indult ez a szakasz H. Zoltán is velünk tartott. Remélem jól érezte magát és újra csatlakozik. 
Az induló csoportfotót a falu határában készítettük el és nekivágtunk a hegynek Rezi felé. Nagyon hamar akadályban ütköztünk. Egy bővízű patak volt az akadály híd nélkül. A híd nyomai még fellelhetők, de vélhetően a megáradt víz elmosta. Valami gázló félét kezdtünk keresni és persze azt is figyeltük, hogy miből készíthetünk valami átkelő alkalmatosságot. Nyugodt voltam, mert velünk voltak a férfiak és mindent meg tudnak oldani, legalábbis én ehhez vagyok szokva. 400-500 m múlva kiderült, hogy gázló nem lesz, ezért a fiúk egy nagy kidőlt fát döntöttek a vízre és lovagias segítségükkel átjutottunk a vizen.  
A Rezi vár kicsit kitérő a kékről, de ha már arra jártunk felmásztunk megnézni a várat és persze a kilátást is. Itt már kiderült, hogy mindenki túl melegen öltözködött. Nagyon gyönyörű idő volt és a napnak is volt ereje melegíteni és persze a hegymászás is melegített mindenkit. 
A faluban (Rezi) nagy sütizést csaptunk a kocsmában, meg persze pecsételtünk is.  Még a túra elején tartunk és már rengeteg idő eltelt és a kilométerek pedig nem nagyon szaporodtak. 
Elindultunk a Gyöngyösi csárda felé, de ezt a szakaszt szétszéledve teljesítettük, mert a geoládásoknak még volt egy kis kitérőjük. Mi addig megnéztünk egy Fűszerkertnek nevezett üdülőt, nem kellett volna. Semmi különös, faházak fűszernövények neveivel elnevezve. Tovább mentünk a betyárok sírja felé. Nagy becsben lehetnek, mert rendben tartott a környezete. Ez a Gyöngyösi csárda közvetlen közelében van, ahol pecsételtünk és nem sokat időztünk, elindultunk Hévíz felé. Utunkba esett egy zsidótemető, ami szintén nagyon rendben tartott, de már nem hiszem, hogy valamelyik sírt is látogathatják, mert nagyon öregek voltak a fejfák. 
Hévízre emlékeim szerint viszonylag hamar beértünk, talán azért, mert sok látnivaló volt menet közben.  Megnéztük a római katona sírját, válogattunk az árusok portékái között és csodáltuk a szép várost. Látszik mindenhol, hogy jó sok idegenforgalmi adót tudnak beszedni. Nagyon rendben tartott város. A városban is kicsit szétszakadtunk a geoládázás és a sok látnivaló miatt, de a buszpályaudvarnál a pecsételésre mindenki megérkezett. Itt kicsit elücsörögtünk, szendvicseztünk, ismerkedtünk és mentünk tovább, mert az idő sürgetett. Szép helyeken vezetik ki a városból a kéktúrázókat. Megnéztük a Hévízi patakot és a kerékpárúton elindultunk Keszthely felé. Nagyon szép lehet ez a rész is, jó lenne egyszer kerékpárral visszajönni, de most nem sokat láttunk belőle, mert már sötétedett. Ennek ellenére igen sokan járkáltak, kerékpároztak az úton. Mivel nem volt sok látnivaló a sötét miatt elég jól haladtunk és jól esett beérni a szállásra. 
Jó kis hely csak a tulajdonos nagyon morcos és még nagyon finoman fogalmaztam. Szerintem hiányzik az életéből egy-két barát,  vagy egy jó hobby,  vagy egy nő? Azért rendezett szép szobák voltak, melegvíz bőséggel. 
Páran elmentünk vacsorázni a városba és találtunk egy vendéglőt, ami nyitva volt, mert Keszthely ilyenkor már nagyon kihalt. Pizzát ettünk és a vacsi végére kiderült, hogy a pincér valójában a pizzafutár volt és a szakács szerintünk a konyhai kisegítő a pénztárgépet pedig nem tudták üzemeltetni. A vacsi azért jó volt és bőséges, még jutott belőle másnapra is. A szállásadóval még reggel is adódott egy kis veszekedni való, de legalább a vérnyomásunkat rendezte a szóváltás. 
Keszthelyről kivergődni nem volt egyszerű, de sikerrel jártunk. A Festetics kastély és a belváros után már nem szép részen mentünk, de a városoknál ez gyakran előfordul. Felmentünk a Festetics kilátóhoz és nézelődtünk, falatoztunk egy kicsit. Ez az útvonal a nagy túrázóinknak S. Erzsi, Sz. István, M. Éva már nem volt ismeretlen, mert jártak már erre teljesítménytúrázni. Leereszkedés után a Nagymező erdei pihenőn átvágtunk és jó tempóban elindultunk. Aztán kissé megakadtunk, mert a kék útvonala kitáblázva, hogy lövészet miatt átjárni veszélyes. Na,  remek most akkor itt mennyire lőnek kicsit vagy nagyon? Igaz mindegy, ha csak kicsit is lőnek az sem jó. Megkérdeztük a lőtéren, hogy most mennyire komoly a tábla. Mehettünk tovább, csak a lőpálya végén kellett kurjongatunk, hogy tudják, mikor hagytuk el a körzetet. 
Vállus előtt felmásztunk a Láz hegyre, mert persze ott is volt egy kilátó, ami persze kis kitérő a kékről, de megéri. Gondoltuk, ha már úgysem a kéken gyalogolunk, akkor a legrövidebb úton ereszkedünk le. Kalandos volt az biztos, de megérte, mert a Vadlány lik (barlang) felé keveredtünk. Itt éltek azok a lányok, akik nem akartak hagyományos módon élni (állatokat tartani, háztartást vezetni, stb) hanem szabadok akartak maradni és élvezték a szabad élet minden formáját. Több legenda is fellelhető az interneten, ebből az egyik olvasható a helyszínen a tájékoztató oszlopon. 
Válluson igazi retro helyen van az új pecsét, mert meghagyták a régi ládát és ettől nagyon hangulatos a környezete. Kicsit pihentünk és kulacsokat töltöttünk a nyomós kútnál , majd indultunk tovább, mert megint úgy álltunk, hogy sötétedésre érünk a szálláshoz. Meg persze el kellett érnünk a buszt is, mert a szállásunk kicsit távolabb volt a kék útvonalától. Lesenceistvándiban még pecsételtünk a kocsmában, ahol nagyon kedves volt a kiszolgálás és a busz indulásáig még volt időnk „kifosztani” a kocsmát. 
Második napi szállásunk Nemesvitán volt egy turistaszállóban. Itt már aludtunk egyszer sok-sok évvel ezelőtt a kerékpáros farsangon mikor is elromlott a gázkazán és rettenetes hidegre érkeztünk. A szállásadó indulás előtti nap felhívott, hogy elromlott a gázkazán és ha gondolom lemondhatom a szállást. Hát én nem mondtam le, hanem kértem a szerelést, melyre bizonytalan volt a válasz. El sem mondtam a többieknek, mert elég, ha én idegeskedem ilyenek miatt, de szerencsére jó gázszerelőjük van, mert sikerült a javítás. Jó meleg szállás fogadott minket és meleg fürdővíz is jutott mindenkinek. Sajnos csak egy tusoló és WC van, de S. Erzsi és M. Éva vezénylésével mindenkinek sikerült lefürödni. 
Harmadik nap Badacsonytördemicig szeretnénk eljutni. Csomagjainkat Sz. István logisztikázta, nem tudok elég hálás lenni neki. Biztosan fogok még úgy túrázni, hogy mindent viszek a hátamon, de azért így élvezetesebb, hogy kis hátizsák húzza a vállamat. 
A Balaton felé erről az irányból még soha nem közelítettem. Nagyon érdekes látvány volt „hátulról” látni a hegyeket (Badacsony, Szigliget).  Na de ne rohanjunk előre. Először buszra szálltunk és visszamentünk Lesenceistvándiba és innen Tapolcának vettük az irányt. A városban pecsételtünk a Lokomotív büfében és átszeltük a várost. Nagyon gyönyörű, több időt érdemelne. Majd ha megöregszem, akkor olyan városnézős turista leszek és visszajövök. 
Tapolca után felkapaszkodtunk a Szent György hegyre. Nagyon szép, igazi turista paradicsom bazalt orgonák, turistaház, kilátás a hegytetőről, pihenőhely.
Lefelé pedig nagyon szép szőlők között haladtunk és leérve pedig Hegymagas település valami csodás az oroszlános kúttal, a kápolnával és a szép présházakkal. Gondozott is és pazar helyen van  minden épített eleme. Innen Szigligetig betonon mentünk, nem egy élvezet, de verőfényes napsütés volt és jókat lehet dumálni, mert nem kell az útra figyelni és tudunk egymás mellett menni. 
Szigligeten megnéztük a várat és haraptunk egy kicsit majd indulás, mert megint félő, hogy a végén nem érjük el a tervezett buszt. A településen azért még bementünk egy gyönyörűen felújított portára és még megnéztük az Avasi romtemplomot. 
Innen már erőltetett menetben mentünk a Badacsonytördemici pecsételő helyhez (vasútállomás) és Sz. István autójához a háromnapnyi csomagért. Persze a buszt is elértük és Keszthelyen a kocsikkal is minden rendben volt és szerencsésen haza is értünk.  


Lejegyezte: Miklovich Csilla


Képek:
Nagy Balázs fotói 1. nap  2. nap  3. nap
.

2016.11.13. "Nem kell futni"

A "Csermely Vilmos emlékverseny" tájfutóversenyen ezúttal rendeztünk külön egy turista kategóriát azoknak akik most ismerkednének a tájékozódással. A jeges út és a mecseki havazás ellenére 10 túrázó jött el. A résztvevők az indulás előtt egy rövid ismertetőt kaptak a tájoló és a tájfutó térkép használatáról, majd először egy mini gyakorló pályán mentek végig - ellenőrizve a tanultakat. Ezt követően indulhattak el az 5 km-es távon, amit valamennyi csapat teljesített és élvezték is a feladatokat, ugyanis a pontokat nem volt elég megtalálni, a pontérintést rejtvény feladatokra adott válaszokkal kellett igazolni: pl. "Hány betűből áll forrás neve?"... és hasonlók - de nem árulom el poénokat, mert tavasszal újra meg fogjuk rendezni, szóval nem maradtatok le semmiről, jövőre újra folytatódik a "nem kell futni!" sorozat :-)

Lejegyezte: Csongor
.