Útvonal: Kozármisleny - terepen Pécsudvard - Pogány - Szökéd - Kistótfalu - Áta - Németi - Pogány - Pécsudvard - Kozármisleny 46km terep, 300m szint
A bejárt túra útvonala GPS részére letölthető itt.
A letölthető track *.gdb formátumú. Amennyiben más track formátumra van szükséged, itt konvertálhatod.
Néztél már ki Pécsről Villány felé utazva a vonat ablakából? Ide, ezekhez a tavakhoz kalauzol el ez a túraleírás.
Hogy hány tavat láttam az út során, azt nehéz lenne megmondani. Számolja meg az, aki legközelebb arra jár!
A bejárt út szinte teljes egészében mezőgazdasági földúton vezet, távol a forgalomtól. Az út első fele halad a tavak mellett, ahol más évszakban valószínűleg a most látottnál is több madárral lehet találkozni. Az út második fele egy kis Németi kitérő közbeiktatásával a néhány hete gyalogosan már bejárt Pécs-Máriagyűd zarándokúton vezetett.
A túra elején a kozármislenyi tavak mellett a leendő autópályára felvezető út építésének nyomait láttam. A régészeti feltárás már ősszel véget ért, az útépítők még nem kezdték meg a munkát. Utam Pécsudvardon keresztül vezetett, majd a pogányi szőlőhegy érintésével jutottam le a pogányi völgybe. Itt először egy sokak által nem ismert tó mellett vezetett az utam (a szemem láttára fogtak a horgászok egy nagy pontyot), majd ezután értem az ismert pogányi tóhoz. Ennek partján a gátig a kerékpárt tolni szükséges.
A tavat elhagyva hamarosan elértem Szökéd északi határát, ahol egy újabb tó közelében egy keresztet láttam. A kereszt mögött a dombtetőn egy birkanyáj legelt. Jópár fotót készítettem, miközben háromszor is megrohamozott két veszett mérges pásztorkutya. Csak a hangjuk volt nagy és vicsorogtak, komolyabb szándékuk nem volt -szerencsémre-. Képet a helyzetre való tekintettel -talán érthető okból- nem készítettem róluk...
A vasúti alagút alatt átkerekezve egy lovas csapat jött felém. Szeretem a lovakat, bár közelebbi kapcsolatom eddig még nem volt velük.
Hamarosan a szökédi tavakhoz értem, ahol az egyik tavat leengedték. A tulaj emberei combközépig az iszapban állva, a tócsákból szedegetve menekítették ki a halakat. Nem lehetett valami könnyű munka.
A Szökédi két tó után egy tisztásra értem. Itt egy viszonylag rövid szakaszon kissé nehezen járható terep következett, de megoldható. Az út tovább Kistótfaluig jól járható földúton, számtalan tó mellett vezetett.
Kistótfaluból Átára vezető úton őzekkel találkoztam. Átát elhagyva a Máriagyűdi zarándokót felé haladtam. Véletlenül egy elhagyott temetőbe botlottam. Otthon térképen beazonosítva szerintem Pusztamalom nevű településhez tartozhatott. A település maradványaként már csak egy házat láttam.
Kitérőt tettem Németibe is, mivel ott is kívántam érinteni egy tavat. Ebben a faluban még nem voltam, mivel mindig csak Szalántán robogtam keresztül. Kerékpáros szempontból eddig nem volt érinthető település, mert aszfalton gondolkodva csak a forgalmas 58-as főútról érhető el. Ezt a megközelítési legetőséget most sikerült megcáfolni, mivel földúton is jól megközelíthető, csak egy terepgép kell hozzá.
Az út utolsó szakasza, mint már említettem a zarándok útvonalon vezetett Pogányig. Pogányban az újdonság számomra egy rekonstruált kemence volt.
Pogánytól végleg búcsúzva, nem sokkal az este beállta és a többnapos eső kezdete előtt sikerült hazaérnem.
Nekem nagyon tetszett ez a spontán jött útvonal és a látottak. Ajánlom másoknak is.
Képek itt.
Fotó, lejegyezte: Keményfi Balázs
.
A bejárt túra útvonala GPS részére letölthető itt.
A letölthető track *.gdb formátumú. Amennyiben más track formátumra van szükséged, itt konvertálhatod.
Néztél már ki Pécsről Villány felé utazva a vonat ablakából? Ide, ezekhez a tavakhoz kalauzol el ez a túraleírás.
Hogy hány tavat láttam az út során, azt nehéz lenne megmondani. Számolja meg az, aki legközelebb arra jár!
A bejárt út szinte teljes egészében mezőgazdasági földúton vezet, távol a forgalomtól. Az út első fele halad a tavak mellett, ahol más évszakban valószínűleg a most látottnál is több madárral lehet találkozni. Az út második fele egy kis Németi kitérő közbeiktatásával a néhány hete gyalogosan már bejárt Pécs-Máriagyűd zarándokúton vezetett.
A túra elején a kozármislenyi tavak mellett a leendő autópályára felvezető út építésének nyomait láttam. A régészeti feltárás már ősszel véget ért, az útépítők még nem kezdték meg a munkát. Utam Pécsudvardon keresztül vezetett, majd a pogányi szőlőhegy érintésével jutottam le a pogányi völgybe. Itt először egy sokak által nem ismert tó mellett vezetett az utam (a szemem láttára fogtak a horgászok egy nagy pontyot), majd ezután értem az ismert pogányi tóhoz. Ennek partján a gátig a kerékpárt tolni szükséges.
A tavat elhagyva hamarosan elértem Szökéd északi határát, ahol egy újabb tó közelében egy keresztet láttam. A kereszt mögött a dombtetőn egy birkanyáj legelt. Jópár fotót készítettem, miközben háromszor is megrohamozott két veszett mérges pásztorkutya. Csak a hangjuk volt nagy és vicsorogtak, komolyabb szándékuk nem volt -szerencsémre-. Képet a helyzetre való tekintettel -talán érthető okból- nem készítettem róluk...
A vasúti alagút alatt átkerekezve egy lovas csapat jött felém. Szeretem a lovakat, bár közelebbi kapcsolatom eddig még nem volt velük.
Hamarosan a szökédi tavakhoz értem, ahol az egyik tavat leengedték. A tulaj emberei combközépig az iszapban állva, a tócsákból szedegetve menekítették ki a halakat. Nem lehetett valami könnyű munka.
A Szökédi két tó után egy tisztásra értem. Itt egy viszonylag rövid szakaszon kissé nehezen járható terep következett, de megoldható. Az út tovább Kistótfaluig jól járható földúton, számtalan tó mellett vezetett.
Kistótfaluból Átára vezető úton őzekkel találkoztam. Átát elhagyva a Máriagyűdi zarándokót felé haladtam. Véletlenül egy elhagyott temetőbe botlottam. Otthon térképen beazonosítva szerintem Pusztamalom nevű településhez tartozhatott. A település maradványaként már csak egy házat láttam.
Kitérőt tettem Németibe is, mivel ott is kívántam érinteni egy tavat. Ebben a faluban még nem voltam, mivel mindig csak Szalántán robogtam keresztül. Kerékpáros szempontból eddig nem volt érinthető település, mert aszfalton gondolkodva csak a forgalmas 58-as főútról érhető el. Ezt a megközelítési legetőséget most sikerült megcáfolni, mivel földúton is jól megközelíthető, csak egy terepgép kell hozzá.
Az út utolsó szakasza, mint már említettem a zarándok útvonalon vezetett Pogányig. Pogányban az újdonság számomra egy rekonstruált kemence volt.
Pogánytól végleg búcsúzva, nem sokkal az este beállta és a többnapos eső kezdete előtt sikerült hazaérnem.
Nekem nagyon tetszett ez a spontán jött útvonal és a látottak. Ajánlom másoknak is.
Képek itt.
Fotó, lejegyezte: Keményfi Balázs
.
Bejegyzések
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése