2010.05.30. Evezés a Fekete-vízen

Útvonal: A Fekete Vízen: Vajszló - Csányoszró - Besence(Okor) - Vajszló
Táv: 14km (7km árral szemben, 7 km vögymenetben)
Mozgásidő: 3 óra
Teljes idő: 4 óra 22p
Max. sebesség 9 km/h
Mozgás átlagsebesség: 4,6 km/h
Teljes átlagsebesség: 3,2 km/h


A túra útvonala GPS részére letölthető itt.
A letölthető track *.gdb formátumú. Amennyiben más track formátumra van szükséged, ittkonvertálhatod.


A túra útvonala műholdfelvételről megtekinthető itt.


Az elmúlt hetek hatalmas esőzései miatt megáradtak a patakok, elöntötte a földeket a belvíz. Egy hete egy túra alkalmával Vajszló környékén jártunk. Nagyon magas volt a Fekete-víz vízállása. Ekkor fogalmazódott meg bennünk a mai túra ötlete: Mi lenne, ha eveznénk rajta egyet? Az áradás hátrányai mellett, használjuk már ki ezt az előnyt! Ki tudja, mikor lesz hasonló ismét a pálya.
Egy gyors szervezkedést követően két kenuval, 6 fő: Cz. Mária, G. Péter, H. Barnabás, K. Balázs, K.Gazsó, K.Zsolt vett részt a túrán.
Délutánra az időjárás zivatart, jégesőt ígért, ezért csipkedni kellett magunkat. 9.00-ra beszéltük meg a találkozót a vajszlói hídnál. 8.40-re mindkét autó odaért. A víz egy hét alatt, kb 1m-t apadt, de még így is jó magas volt a szintje. Lepakolás, összerendeződés következett. Jó volt ízelítőt kapni a nyári hangulatból. Kellemesen sütött a nap, ismét közelről tapasztalhattuk a vízi környezetet.
9.00-kor kezdtünk evezni. Árral felfelé haladtunk, de az egyenes, kitisztított mederben nem volt nagy sodrása a víznek (eleinte). Jól haladtunk felelé. Néha megörültünk egy kanyarnak, ami ritkaságszámba megy errefelé. Jó volt a hangulat. A víz eléggé barna volt, és valami bukéja is lehetett, megmártózni nem kívántunk benne, ezért borulást nem terveztünk J. Néhol találkoztunk helyi emberekkel. Volt aki azt mondta: „Már sok évet megéltem, de ilyent még nem láttam! A Dráván szoktak ilyent csinálni” Egy hölgy pedig elárulta nekünk, hogy 1938-óta nem volt ilyen magas a víz.
Csányoszró közelében a mederben egyre több bokor, fa volt, amik a vízáramlást megdobták. Lehetett jókat technikázni. Végül egyre több ilyen bokor, majd egy bedőlt fa is utunkat állta, jobbnak tartottuk, hogy visszafordulunk. Kikötöttünk, tartottunk egy kis pihenőt, majd visszacsorogtunk az Okor patak torkolatáig, hogy egy szakaszon azon is felevezzünk. Közben a távolból morajlás hallatszott, és villámok csapkodtak. A felhők a semmiből egyre jobban összeálltak felettünk is. Eljutottunk a Besence alatti közúti hídig, ahonnan a közelgő zivatar miatt végleg vissza kellett fordulnunk, bár az Okor patak tovább is evezhető lett volna. De ki tudja, mikor lesz erre újabb lehetőség? Mikor lesz újra ilyen magas a vízállás? Egy biztos, ha másképp nem bringával felderítem ezt a környéket a gáton.
Könnyedén visszacsorogtunk a vajszlói hídig, a már ismert pályán. Nem tehettünk mást, mint hogy gyorsan összepakoltunk. Éppen sikerült. Ahogy beültünk az autókba, leszakadt az ég. Hazaérve Pécs környékén mindebből mit sem lehetett érezni, meleg nyári idő volt. De délutánra azért megérkezett a front.
Most e sorok írása közben is folyton esik az eső, 10 fok van csak. Hihetetlen, hogy egy napja a nyaralás hangulatából kaptunk egy röpke ízelítőt. Nagyon élveztük mindannyian.
Lejegyezte: Keményfi Balázs

Képek:
Keményfi Balázs fotói megtekinthetők itt.




2010.05.25. Pécs-Orfű kerékpárút

Bodrogi Frigyes a készülő Pécs-Orfű kerékpárúton járt.

Képek megtekinthetők
itt.



2010.05.24. Pünkösdi Túrakerékpáros Találkozó a pécsváradi várban

A találkozó eredeti kiírása megtekinthető itt.

Szervező: Dr. Novotny Iván
A Pécsről vezetett kerékpártúra túravezetője: Kasza Ernő

Képek:
Bodrogi Frigyes fotói megtekinthetők itt.
Csiszár Gábor fotói megtekinthetők itt.

2010.05.22-24. Pünkösdi bringatúra Pécsről


Útvonal:
1. nap: Pécs-Orfű-Tekeres-Pécs
2. nap: Pécs-Villány-Kisjakabfalva-Pécs
3. nap: Pécs-Hird-Pécsvárad-Zengővárkony-Pécs


A szokásos postás tavaszi nagytúránkat ezúttal az EKF jegyében Pécsre szerveztem a vidékieknek részére ingyen szállással.
Az első „fecskét” pénteken 3/4 5-kor vártam a vasútállomáson, ahonnan sietve tekertünk a Vasarely múzeum felújítást követő megnyitójára. Vasarely művei mellett a 20. század geometrikus irányzatait képviselő művészek alkotásaiban gyönyörködtünk, majd irány a szállás, ahova hamarosan befutott Nagykanizsáról Józsi is, a többiek szombat reggel érkeztek.
Kiosztottam az egyedi grafikával ellátott pólókat, s 10-kor 12-en indultunk Orfűre. Kihagyhatatlan volt a felújított Széchenyi tér, elkerülhetetlen a Remete rétre vezető szerpentin (természetesen felfelé), mely után jött a száguldás! Az orfűi szabad strandon megpihentünk, majd áttekertünk Tekeresre, és a tó partján vezető bringaúton a kemencés udvarba. Alig vártuk a kelt tészta-kóstolást! És a sok látnivaló! Kalácskészítés fortélyai, régi szerszámok, eszközök, Tájház... Szabina vonata csak 11-kor érkezett Pécsre, ő itt ért utol bennünket Szilvivel, így nem maradtak ki a jóból. A működőképes Malom múzeumban is sok érdekességet láttunk, míg odakünn esett! Ezután már csak a hosszú negatív lejtőn kellett átjutnunk Lapisra, ahonnan legurultunk a városba!
Táv: 45 km, szint: 500 m, szél: éreztük, nap: gyakran kisütött, eső: múzeumlátogatás és vacsi alatt.
Vasárnap az egyen-pólót öltöttük fel, szépen mutattunk az úton, a palkonyai, villányi programok résztvevői között. De térjünk vissza az induláshoz: 8-kor 18-an voltunk, a Mohácsi úton 3-an soroltak be közénk, Kozármisleny elején további 2 fő, a pécsudvardi elágazónál újabb 2 fő, az Egerági elágazónál 9-en, Palkonyán több mint 3 tucatnyian csatlakoztak hozzánk! No azért nem volt mindenki kíváncsi a szőlőhegyen épült Szent Bertalan kápolnára, melyről Grátz Antal, a tervező mesélt! Dél körül már 55-en tekertünk a villánykövesdi pincesoron, s elfoglaltuk a Blum pincét!
Klassz ebéd, csekélyke borozgatás, pincelátogatás, majd szétszéledés: többen Villányba, mások Palkonyára tartottak, 7-en pedig Kisjakabfalvára, a német tájházba indultunk. A zivatart a fészerben vészeltük át, de visszafelé Villánykövesd után csak nem tudtunk kitérni az eső elől! Nagyobb gond volt Palkonyán átvergődni bringáinkkal az ember-áradaton, a nyitott pincenapon rengetegen borozgattak. Mi nem maradtunk, mert csúnya felhők gyülekeztek az égen, s előttünk volt még az Újpetre-Kozármisleny közötti hosszú, alattomos emelkedő. Több pihenőt is beiktattunk ülés-döntés és magasság állítás ürügyén.
Táv: 70 km, szint: 430 m, szél: oldal-szembe, nap: erősen sütött, eső: 10 perc.
Pünkösd hétfőn a Szekszárdiak hazafelé vették az irányt, mi pedig keletre indultunk, hogy legyőzzük a régi 6-os főút „meredekjeit”. A Dombay tónál hosszan időztünk, sétáltunk a gyönyörű strandidőben. Később megérkeztek a PTKK-sok is, velük indultunk tovább Pécsváradra a túrakerékpáros találkozóra. A vár igazán méltó, ünnepi helyszín a sok ismerőssel való találkozáshoz. Örültünk egymásnak, majd Iván bá’ vezetésével megnéztük a Vármúzeumot, ami tkp. nem is vár, hanem kolostor volt. Sokan hazafelé indultak, de 17-en tartottuk magunkat az eredeti tervhez: Rockenbauer Pál síremléke után Zengővárkonyi múzeum látogatás. A program végén több irányba indultunk: ki Szekszádra, ki Bólyba, ki Pécsváradra, mi pedig vissza Pécsre. A szálláson lezuhanyoztunk, összecuccoltunk, és a szép emlékekkel hazaindultunk, én történetesen Pécs legdélibb pontjára J
Táv: 55 km, szint: 540 m, szél: enyhe, nap: szinte égetett, eső: semmi.

Túravezető, lejegyezte: Farkas Kati

Képek:
Farkas Kati fotói megtekinthetők
itt.



2010.05.22-23. Kerékpártúra Révfaluba - a Dráva mentén


Útvonal:
1. nap: Szigetvárig vonattal - Hobol - Kétújfalu - Kastélyosdombó - Drávatamási - Kastélyosdombó - Potony - Tótújfalu - Szentborbás - gáton Felsőszentmárton - kerékpárúton Révfalu - séta a környéken. Bográcsos közös ebéd, este tábortűz. Táv: 64km Szint:0


2. nap: Révfalu - Drávasztára - egykori vasúti hídmaradvány (Gc100m) - Zaláta - Vejti - gáton Majláthpuszta - Vajszló - Bogádmindszent - Baksa - Görcsöny - Pellérd - Pécs Táv: 79 km Szint: 200m







A túra útvonala GPS részére letölthető itt.




A letölthető

















track *.gdb formátumú. Amennyiben más track formátumra van szükséged, itt




























konvertálhatod.
Térkép letöltés:









A túra útvonala műholdfelvételről megtekinthető itt.



Az idei Dráva-menti kerekezésünket ezúttal Szigetvárról kezdtük. Pécsről vonattal utaztunk a kisvárosig. Itt vasútállomáson csatlakozott a csapathoz M. Dodi, aki Pécsről a pedált taposva érkezett, valamint H. István barátunk Barcsról. Velük kibővülve, 14-an tettük meg az első napra tervezett kilométereket Révfaluig.
Végig kisforgalmú utakon, sík terepen haladtunk. Első megállónk Kétújfalu közelében a Gyöngyös patak hídjánál volt. Volt mit néznünk, mert az elmúlt napok szűnni nem akaró esőzései következtében a patak igencsak meg volt áradva.
Út közben területeket elöntött belvizeket láttunk, több helyen csapolták, traktorokkal szivattyúzták őket a gazdák. Az esőt követően se nem meleg, se nem hideg, kimondottan kellemes időben tekerhettünk. A nap folyamán viszont nyári meleg köszöntött ránk, feledtetve az elmúlt napok zord időjárását.
Következő megállónk Zádorban volt a református templomnál, majd ugyanebben a faluban egy kiállított, öreg traktort csodáltunk meg. Kastélyosdombó volt a következő állomás. Itt egy kis kápolnát láttunk, amit belülről éppen felújítanak. Megnéztök a kastélyt is, amiről a falu a nevét kapta. Jelenleg üresen áll. Nemrég még gondozóintézet működött benne, de a lakóit azóta Drávatamásiba költöztették.
Az ebédszünetet a Drávatamási kikötőbe terveztük. Itt lementünk a magas partról a folyóhoz, valamint megtekintettük a vízitúrás kikötőhelyet is. A pihenő után a gáton szerettünk volna Tótújfaluba, majd Szentborbásra eljutni, de egy helyi jóember szerint a gát tetejét beszántották, és az amúgy is sáros terepen ez a művelet esélytelenné vált, úgyhogy gözúton haladtunk tovább, részben az eddig bejárt úton.
Kastélyosdombón alkalmam adódott egy defektszerelést végrehajtani, miközben a többiek türelemmel megvártak. Potony, Tótújfalu érintésével Szentborbásra jutottunk, ahol ismét lementünk a Dráva partra. Gyönyörködtünk a folyóban. Ezúttal H. Istvánnak adódott kedve defektet szerelni, kétszer is.
Egy kis szünet után már gond nélkül folytattuk utunkat Felsőszentmártonba. Itt a Mtrvica nevű, Dráva-holtágnál álltunk meg egy kicsit. Tovább már a gáton kiépített kerékpárúton tekertünk Révfaluig. Ezen a szakaszon egy nagy létszámú kerékpáros csapat jött velünk szembe. Jó volt látni másokat is a nyeregben.
Hamarosan aznapi végcélunkhoz, Révfaluba értünk. Itt az elkészült bográcsos gulyáslevessel szüleim, a családom (Márti, Dóri és Zsuzsi), valamint V. Zsuzsa, -aki egyenest Mislenyből tekert Révfaluba- vártak bennünket. Így hirtelenjében 20-an lettünk.
Mindenki jóízűen fogyasztotta a bogrács tartalmát. A nap hátralévő részét kellemes beszélgetéssel, Dráva-parti sétával töltöttük. (A beszélgetések során még azt is megtudhattuk, hogy T. Józsi barátunknak az óvodában a jele vitorláshajó lett.) Akik csak egy napra jöttek, azoktól elbúcsúztunk, így az esti tábortűz mellett 13-an maradtunk. A házban és a padlásokon majdnem mindenki elfért, így csak két sátor állt az udvaron.
Másnap reggel M. Dodiék a sötét padláson a nádtető alatt nagyon aludtak, úgy kellett őket felébreszteni.
Kényelmesen összekészülve, elindultunk szálláshelyünkről. Először a Drávasztárai kikötőbe mentünk. Ezután a Sellye-Nasice egykori vasút nyomvonalán kerestünk egy geoládát. (Gc100m). A láda talán még meg is lett volna, de megközelíthetetlen volt a hatalmas tócsától.
Ezután Barna javaslatára tettünk egy kis kitérőt a Zaláta közelében lévő, egykori határőr laktanyához, ami már szálláshelyként üzemel. Miután kifaggattuk az üzemeltetőt a tudnivalókról, továbbhaladtunk Vejtibe, a vízitúrás táborhelyre. Nagyon szép volt itt a part. Gazsóval eddig tartottunk a csapattal, ugyanis mi Révfaluba mentünk vissza. A többiek a néhány nappal ezelőtt felázott talaj miatt ki kellett hagyják az eredetileg tervezett Diósviszló környéki földutakat, ezért Mailáthpuszta, Vajszló felé, aszfalton haladtak haza Pécsre. Vajszlónál láthatták, miként a Fekete-víz csatornát megáradva ami majdnem elérte a közúti híd alját. Az itt látottak egy újabb túra ötletét hozták, de ezt most nem árulom el, néhány nap múlva kiderül….

Túravezető, lejegyezte: Keményfi Balázs

Képek:
Bodrogi Frigyes fotói megtekinthetők itt.
Keményfi Balázs fotói megtekinthetők itt.
Tamás József fotói megtekinthetők itt.


2010.05.08-16. Torockón és környékén gyalogoltunk

Szombaton reggel 5-kor indultunk Pécsről 6-an: H. Béla a sofőr, F. Kati, M. Évi, S. Zoli, I. Balázs, és én. Útközben rövid városnézést tartottunk Aradon, majd felmásztunk a Lippai várhoz, ahol csodálatos kilátásban volt részünk. Kicsit későn, este fél 9-re érkeztünk meg a festői szépségű Torockóra, Erdély egyik gyöngyszemére. A szállásunk a Lyceum Alapítvány Ifjúsági Alkotóházában volt, a túraszervezőnk Kiss János Kolozsvári túratársunk már várt bennünket. Vasárnap városnézés volt a programunk, ekkor Kolozsvár nevezetességeit néztünk meg, este pedig találkoztunk a 4 fős vidám pesti csoporttal, és a szekszárdi túratársakkal, akikkel egész héten együtt túráztunk. Később lencsevégre kaptuk a helybeliek hétköznapjait a faluban, megnéztük a világörökség részét képező házakat is. A hivatalos túra hétfőn kezdődött, összesen 14-en vágtunk neki a hegyeknek (a későbbiekben még néhány fő csatlakozott). Első túránk a Vársziklához (1113 m) vezetett, majd a Székelykő (1129 m) megmászása következett. Csodálatos időben, és környezetben araszoltunk felfelé a sziklák között. A csapat kiválóan összerázódott, élveztük az együttlétet, és a kilátást a tetőről. Ezt követően leereszkedtünk (ez nehezebb volt, mint a felfelé haladás), majd megmásztuk a Torockószentgyörgyi várat. Este pedig jól esett a finom vacsora Kelemen Irén jóvoltából. Kedden Torockó másik oldalán lévő hegyét másztuk meg. Meredeken indultunk felfelé, először az Ordaskő (1250 m), majd pedig a Vidalykő meghódítása történt. Legtöbbször jelzetlen utakon, magunk csinálta ösvényeken haladtunk, a tetőn ért látvány azonban mindenért kárpótolt minket, a napsütésben. Szerdán könnyebb nap ígérkezett. Először elmentünk Tordára, a sóbányába, ezt követően rövid városnézést tettünk Tordán, majd a Tordai hasadékban töltöttük a délutánt, csodálatos környezetben, számtalan kis vízesés között. Csütörtökön volt a legkeményebb, és legkiszámíthatatlanabb napunk. Autóval indultunk a podsagai szorosig. Innen kezdtük meg túránkat a Béla vár felé. Eleinte lankásabb terepen, majd igazi kemény, sziklás helyeken haladtunk felfelé. Az eső is rákezdett, még szerencse, hogy hamarosan egy akolban meg tudtuk húzni magunkat, ott szárítkoztunk. A hegytetőn ismét elállt a lélegzetünk a természet szépségeitől. A lefelé út sem volt zökkenőmentes, az eső ismét rázendített, de most már abba sem akarta hagyni. Ismét „vágtunk” magunkat utat, végül este 8-ra leértünk az autóhoz. Kellemesen elfáradtunk a nap végére. Pénteken a környék elhagyatott vasbányáit néztük meg, majd a Szűrőhegy és a Mészárszék-tető megmászása következett. Az elmúlt napokhoz képest könnyű terepen, jelzett úton haladtunk. Szombatra egy rövid közös túra maradt, autóval mentünk az Aranyos mentén, és megnéztük a Szolcsai búvópatakot, és a Vanatra víznyelőt. Ezt követően elköszöntünk a túratársaktól, mindenki más felé vette az irányt. Épp visszaértünk az autóhoz, amikor újra rázendített az eső, de most már el sem állt egészen hazáig. Mivel nagyon messze az út hazáig, az éjszakát egy gyönyörű fenyveserdő közepén Arieseniben töltöttünk egy hotelben. A kiszolgálás fantasztikus volt, jó levezetése ennek a felejthetetlen, vidám hétnek, ami mögöttünk volt. A kirándulásért köszönet H. Bélának a sofőrködésért, Kiss Jánosnak a túravezetésért, és a Torockón megismert helyieknek, akiknek beleláthattunk életükbe. A többi túratársban is nagyszerű barátokat ismertünk meg, azóta is tartjuk velük a kapcsolatot.

Lejegyezte: Fülöp Szilvi
Túravezető: Kiss János

Képek:
Farkas Kati fotói megtekinthetők
itt.


2010.05.09. Kerekezés a Drávaközben (HR)

Útvonal:
Pécsről Laskóig HR (Lug) autóval 86km - onnan kerékpárral Tökös (Dvorac Tikves) kastély - Bokroshátpuszta (Zlatna Greda) - gáton Tököspuszta (Tikves) komp - Podunavlje - Kopacevo (Kopács) - kerékpárúton Eszék (Osijek) - városnézés - Bellye (Bilje) - Várdaróc (Vardarac) - Laskó (Lug)
Táv: 74 km, Szint: nem volt







A túra útvonala GPS részére letölthető itt.






A letölthető track *.gdb formátumú. Amennyiben más track formátumra van szükséged, itt konvertálhatod.


A túra útvonala műholdfelvételről megtekinthető itt.

A túra a napja előtt nem sokkal, egy hirtelen ötlettől vezérelve került meghirdetésre. Ennek ellenére szép számmal, (15 fő) vettünk részt a túrán. Pécsről és környékéről 8 fő, valamint Mohácsról 7 fő.
A Pécs felől jövő 2 autónyi bringás az udvari harárátkelőnél találkozott a mohácsi csapattal, ezután együtt autóztunk tovább Laskóig. Az autókat a település központjában, a református templom előtt hagytuk, innen indultunk egy jókora körre, mely a Duna-Dráva árterében haladó forgalmatlan utakon, illetve gáton vezetett.
Az út során megtekintettük a tökösi kastélyt, majd egy rövid pihenőt tartottunk Bokroshátpusztán. Ezután a Duna gátján tekertünk Dél-felé, egészen a Tökös (Tikves) melleti kompig. Aki kívánt, komponál(l)hatott is kedvére. Útunkat gyönyörű természeti környezetben folytattuk tovább, hol aszfaltos, hol murvás, hol füves úton, a Kopácsi-rét érintésével. Kopács mellett a kikötőben tartottuk az ebédszünetet, majd a murvás gáton folytattuk utunkat Eszék felé. Már majdnem elértük a várost, mikor egy, a gáton lévő zárt kapu állta utunkat. Mi tévők legyünk? Visszafordulni hosszú lenne. Arrébb a kerítésen átmászni, azt nem, mert aknaveszély táblák vannak. Legfeljebb átemeljük a kapun a bringákat! Miközben így gondolkodtunk, valaki felfedezett a gát oldalában egy kis ösvényt, ami átvezetett a kerítésen. Sikerült átjutnunk!
Már csak rövid szakasz volt Eszékig, amit hamar megtettünk. Nagyon szép volt a város, irigyeltem a szépen kialakított Dráva-partot. A háború nyomait a felújításoknak köszönhetően csak itt-ott látni. A városban szabadprogramot tartottunk, ki-ki kedve szerint nézelődhetett. A megbeszélt helyre a drávai gyaloghíd lábához pontosan érkezett mindenki.
Ezt követően együtt indultunk tovább utunk utolsó kilométereire, hogy visszajussunk az autóinkhoz.
Könnyű, teljesen sík vidéken, csodaszép környezetben haladó túra volt, mely kezdőknek is kimondottan ajánlott!

Túravezető, lejegyezte: Keményfi Balázs

Képek:
Földes Csaba fotói megtekinthetők itt.
Keményfi Balázs fotói megtekinthetők
itt.
Tamás József fotói megtekinthetők
itt.
Vadász Ferenc fotói megtekinthetők itt.
Varga Péter fotói megtekinthetők
itt.



2010.05.08. Mecseki pályán

Útvonal: Pécs - Lapis – Tripammer fa - Árpádtető – Bétaakna – Zobákpuszta - Magyaregregyi völgy - Máré-vár – Iharos kút – Pásztor forrás – Kisújbánya - Pusztabánya – Zobákpuszta – Árpádtető – Pécs
Táv: 79 km, szint: 800m


Szombaton reggel 9-en gyülekeztünk az új kiindulási helyszínen, Memi pasa fürdője előtt. A helyszín nagyon jó választás, a sarkon az Aranycipó üzletében finomságok csábítják a szénhidrátra éhes bringásokat. Nagy örömünkre F. Balázs is csatlakozott hozzánk Dombóvárról akinél a „Három megyés túra” után vendégeskedtünk! Frici fekvő bringáját tátott szájjal bámulták a sétálók. Az akadémiai 10 perc lejártával indultunk, Remete-rét felé az Alkotmány utcán majd az Ifjúság úton. Itt átvágtunk a Jakabhegyi úton a Vadásztanyához, ezzel kicsit keményre sikeredett a bemelegítés. Remeterét felé kényelmesen feltekertünk, Friciék Szentkút felé leágaztak és az új kerékpár út nyomvonalon jöttek fel. Beszámolójuk szerint egyes helyeken már kavicsot szórnak az út alapjához. Valószínűleg ezért száguldoznak hatalmas teherautók Lapis-tető és Árpád-tető között! Pár perccel később értek fel, mint mi a Remete-rétre, ami komoly teljesítmény földúton! Megvártuk egymást, csoportkép, majd továbbindultunk Lapis-tetőre, ahol K. H. Józsi már várt minket. Itt beöltöztünk, mert hűvös volt. Legurultunk a Tripammer fához, amit reményeink szerint megtaláltunk. A régi kerítést és a fa névtábláját nyomtalanul eltüntették, így csak egy régi fotó alapján választottuk ki a fát, mely a tisztás közepén áll egy térkép-tábla mellett. Egy 10-es számot festettek az erdészek a fára. Itt csak pár percet nézelődtünk, mert indultunk Zobákpuszta felé, ahol V.né. Zsuzsa jelezte csatlakozási szándékát! A 66-os útról ráfordultunk a Pécs-Somogy felé vezető bekötő útra, melyről 2 km után leágaztunk az erdőgazdasági útra Bétaakna felé. Sajnos az út állapota nem javul magától, a felétől már elég kátyús, gödrös! Bétaaknán egy „rejtekúton" levágtunk egy kicsit, és hamarosan befutottunk a zobáki kisbolt elé, ahol Zsuzsa már várt ránk. Itt mindenki feltankolt és rövid pihenő után legurultunk a gyönyörű Egregyi-völgybe. Az út, a táj és az idő is gyönyörű volt, nagyon szép kilométerek voltak! A várba felvezető bekötő úton bevártuk egymást és megindultunk a meredek emelkedőn ki-ki vérmérséklete és ereje szerint! Volt aki feltekert a várba! A vár tövében ebédeltünk és nézelődtünk. A vár egy részén erőteljes omlásnak indult a fal, ezt már ősszel is lehetett látni, remélhetőleg az illetékesek mihamarabb intézkednek, mert ha nem, akkor komoly károkat szenved az építmény! A vár alatti pihenőnél készültek a csapatfotók amit kedves turista lányoknak köszönhetünk! Innét Frici javaslatára a piros jelű turista úton mentünk tovább Gergely-Éva-forrás és Iharos-kút irányába. Izgalmas szakasz volt, de nagyon szép. Iharos-kútnál átkeltünk a patakon egy rozoga fahídon és kiértünk az erdei útra. (Erről ágaztunk le (fel) a várba.) Pásztor forráshoz nem mentünk be, csak bevártuk a gyengébbeket (azaz megvártak engem a többiek). A kisújbányai elágazónál úgy határoztunk, hogy nem megyünk be a Kisújbányára, hanem felmegyünk a Cigány-hegyi kilátóhoz. Két út is vezet felfelé, az egyiken végig lehet kerékpározni, ezt a csapat eleje fedezte fel, a hátul jövők a hagyományos gyalogos mászás mellett döntöttek. V. Péter vigyázott a bringákra, mi pedig felmásztunk a kilátóhoz. Ott fent nagy nyüzsgés volt, mivel egy ellenőrző pont volt gyalogtúrázóknak. Egész úton rengeteg fiatal túrázóval találkoztunk, voltak közöttük akik 17 órás túrát teljesítettek! A kilátás gyönyörű volt! Friciék egy földúton mentek le Hosszúheténybe így elköszöntünk tőlük. A Cigány-hegyről Pusztabányára mentünk ahol hatalmas íjász rendezvény volt. Ki is volt írva, vigyázat íjászat, de csak abba az irányba amerről lőttek, amerre nyilaztak arra nem. Megúsztuk! Már korábban úgy döntöttünk Zobákpusztáról nem megyünk le Hosszúheténybe, hanem Árpád-tetőre visszamegyünk és akik a város felé laknak legurulnak a Komlói úton a hegyen lakók pedig visszamásznak Lapis-tetőre. Nekik meglett az 1000 m szint! Lapis-tetőn elköszöntünk, F. Balázs az abaligeti vasútállomás felé vette az irányt, végül Hetvehelyen szállt vonatra. Neki 103 km volt a táv. Remélem mindenkinek szép túra volt, kellemes időben vidám csapattal szép tájakon!

Túravezető, lejegyezte: Földes Csaba

Képek:
Bodrogi Frigyes fotói megtekinthetők itt.
Földes Csaba fotói megtekinthetők itt.