2015.07.25 Kerékpárral a Kékfestőkhöz

Kerékpártúra Pécsről Nagynyárádra, az Országos Kékfestő Fesztiválra

Túránk célja a Nagynyárádi Kékfestő fesztivál megtekintése. Az idén tizenhatodik alkalommal megrendezésre kerülő, országos fesztivál központjában egy ma már ritka, népi iparos textildíszítő eljárás a kékfestés bemutatása áll. A túra résztvevőinek lehetősége lesz megismerkedni az eljárással Sárdi János országos hírű kékfestő mester műhelyében. A műhelyben megtekinthetők a kékfestés munkafolyamatai és munkaeszközei, az itt készült termékek meg is vásárolhatók. A népzenei programok mellett, a gasztronómiai élményről sem kell lemondani, a helyi specialitás a rétes révén. A kézműves kirakodóvásáron felül, a Falumúzeum és a Hadtörténeti gyűjtemény is megtekinthető lesz.

2015.07.13-17-18. Nézzük meg merre folyik le a Balaton vize

Kerékpáros, sátras vándortúra

1. nap 2015.07.13.: Pécs - Kozármisleny - Palkonya - Villánykövesd - Kisjakabfalva - Kisbudmér - Bóly - Nagynyárád - Sátorhely - Kölked - Nagypartosi tanösvény (GCNaTa) - kerékpárút - Mohács - komp - Újmohács - gáton Felsőkanda - Duna homokpad - Dunafalva (kompkiköt; római kori erőd romja GCDFAL; dunai szabadstrand; Zöldpart kemping (szállás) táv: 85,4 km
2. nap: 2015.07.14.: Dunafalva - gáton Szeremle - Baja Ferenc csatorna zsilip (GCFCS) - Pandúr sziget  - Petőfi sziget - Baja főtér - 
(fürdés a Sugovicában) - Türr István emlékmű (GCTURR) - Duna-híd - Vén-Duna mentén a K jelzésen - Gemenci erdő - Pörböly kisvasút állomás - gáton Lankóc- tovább aszfaltos töltésen Sió árvízkapu (GCEROS) - Bárányfok (GCGEME) - K - Sió töltés - Sióagárd Táv: 81 km
3. nap: 2015.07.15.: Sióagárd - Sió töltésen Medina - töltésen Kölesd - úton Borjád (Sörétöntő torony, Petőfi emlékméhes) (GCBARD) - Úzd - Sárszentlőrinc - védett eperfa - Felsőrácegres (kopjafa Illyés Gyula szülőházának helyén; iskolamúzeum; (GCPUNE) - Pálfa (Apponyi kastély) - Vajta (Zichy kastély) Táv: 57,9 km
4. nap: 2015.07.16.: Vajta - Pálfa - Simontornya vár (GCSTVR) - Ozora - Ozorai Pipo vára (GCOZOR) (Aki látta a Hukkle című magyar filmet, amit itt Ozorán forgattak, megnézheti az öreg házát a Bezerédj utca végén. Igaz a nádtetőt már kicserélték...)  - Felsőnyék - Szabadhídvég - tovább a Sió gáton (GCsmku) - tovább a már aszfaltos Sió kerékpárúton - Siófok - Töreki Táv: 81,6 km
5. nap: 2015.07.17.: Töreki - Balatonszéplak - Zamárdi - Szántód (fürdés) - Balatonföldvár - Balatonszárszó - Balatonszemes - Balatonlelle Táv: 35,7 km
6. nap opció: 2015.07.18.: 

Balatonlelle - Látrány - Visz - Karád - Andocs - Bonnya - Igal - Somogyszil - Lápafő - Nak - Kapospula - Dombóvár Táv: 73 km Hazautazás Dombóvárról vonattal Pécsre (Fonyód és Dombóvár között vágányzár volt)
Illetve: Balatonlelle - Balatonboglár - Fonyód - Balatonfenyves - Balatonmáriafürdő - Balatonberény Táv: 33,9km Hazautazás Nagykanizsán keresztül Pécsre


Összesen: 378 km 410m szint

Túravezető: Keményfi Balázs

A túra útvonala GPS részére gdb formátumban letölthető itt.
Műholdfelvételről megtekinthető itt.

2014. szeptemberében Sz. István által szervezett „Borok, vizek, kúriák – kerékpártúra az új zöldúton” című túrán jutott eszembe, hogy a Sió mentén egyszer eltekerhetnénk a Balatonig is. Ekkor állt össze a túra lényege, ezt valósítottuk meg most. Vajon rajtunk kívül ki az aki Pécsről Balatonra Mohács felé indul el? 

2015.07.13. 
A nagy meleg nyárban, gyengén esős reggelre ébredtünk. Túránk így elviselhető hőmérsékletben indult. Mivel Pécsett szerteszét laknak a csapat tagjai, a találkozót inkább Kozármislenyben a Két Szekér Fogadó előtti parkolóba beszéltük meg, mivel az úgyis mindenkinek útba esett. Útközben Újpetrénél csatlakozott R. Laca és lánya R. Móni. Az eredeti tervvel ellentétben a sár miatt a Kiskassa-Bóly földút szakaszt kihagytuk, inkább Villánykövesd-Kisbudmér felé kerültünk. Bólyban L. Móni csatlakozott hozzánk. Sátorhelyen, a Mohácsi Történelmi Emlékhelynél tartottunk egy kis pihenőt. Közelünkbe szegődött egy fiatal pár, akikről mint kiderült Szabadkáról érkeztek. A lány történész, aki pár perces előadást tartott a mohácsi csatáról és körülményeiről. 
Utunkat Kölkeden keresztül, Nagypartos felé folytattuk. Lacával elindultunk megkeresni a geoládát. Néhány kísérőnk is akadt, a többiek a gáton vártak minket. Mivel felpakolt bringával nem túl ideális az erdőben a ládakeresés, hamar letettünk a ládavadászatról.
Mohács felé gurulva az aszfaltozott töltésen megálltunk a Cigány zátonynál, megnéztük a holtágat, majd mohácson a kompnál fagyiztunk. Laca a pénztárcáját szerette volna elővenni, akkor vette észre, hogy nincs meg a csomagtartójára pókozott kék kistáska, amiben minden értéke benne volt (helytelenül). Gyorsan visszanéztem a fényképeimet, amiből beazonosítható volt, hogy a nagypartosi ládakeresés közben veszhetett el.
Fricivel visszanyargaltak, szerencsére meglett a táska. Miután ők is elnyalták a fagyit, átkeltünk a komppal a mohácsi szigetre.
Ettől kezdve Bajáig az Eurovelo 6 nyomvonalán folytattuk utunkat. Az út aszfaltozott töltésen vezet, egyedül Szeremle közelében nem aszfaltos a gát, de ott  a párhuzamosan haladó közúton kiváltható.
Felsőkandánál megálltunk a homokpadon egy kis lábáztatásra, ami nagyon kellemes volt.
Mára csak annyi volt vissza, hogy eljussunk Dunafalváig. Itt a faluban bevásároltunk, majd a Dunaparton lévő Zöldpart Kempingben szállásoltuk el magunkat. Ne képzelj el komoly kempinget. Lekaszált rét a Dunaparton, női-férfi vizesblokk, padok, asztalok. Ennyi. Mi kell még? Este, illetve reggel ki-ki kedvére fürödhetett a Duna hűsítő vizében.
A gazda reggel jött szállásdíjat szedni, mely 1000 Ft/fő összeget kóstált.
A táborhely mellett a Duna parton található Contra Florentiam római erőd maradványa, sajnos egyre rosszabb állapotban. Konzerválni kellene.

2015.07.14.
M. Csilla reggel itt, a dunafalvai Zöldpart Kempingnél csatlakozott hozzánk, ugyanis ő két nappal előbb érkezett meg a Sió Árvízkapu-Mohács vízitúráról, kellett egy nap átállás az evezőről a padálokra.
Így már 17-en tekertünk tovább Baja felé. Baja igen szép város, sok a látnivaló. Először a Ferenc csatorna zsiliphez mentünk, majd a Nagy-Pandúr szigeten karikáztunk, hogy kipróbálhassuk a tavasszal átadott, Petőfi-szigetre vezető kerékpáros hidat. Nagyon szépre sikerült. A szigetről gyönyörködtünk egyet a Sugovicában, majd a belvárosi hídon keresztül átgurultunk a szabadstrandra. Itt megtörtént az első defektjavítás, ezúttal Gazsó volt az áldozat. Majd fürdéssel, lángosevéssel múlattuk az időt. Csilla még a drótkötélpályán való görgőzést is kipróbálta.
Mindezek után továbbindultunk Gemenc felé. A bajai hídnál találkoztunk egy 60 év körüli francia hölggyel, aki május elején indult Franciaországból, hogy az Eurovelo6-on Duna-deltáig guruljon. Kemény vállalkozás ez egy ilyen korú hölgynek egyedül.
Átkelve a hídon, utunkat a K turistajelzésen folytattuk a gemenci erdőben. Pörböly előtt Frici defektet kapott. Szerencsére szép helyet választott magának a szerelésre, a kisvasút állomást. Itt egy kicsit megpihenhettünk a gemenci erdő Duna töltésén vezető aszfaltos, szép, de kissé monoton szakasza előtt.
Legközelebb Szomfovánál, a szépen kialakított pihenőhelyen, egy egykori falu helyén álltunk meg. 
Sió Árvízkapuig lazán tekertünk az aszfaltozott gáton. A zsilip igen látványos műtárgy, érdemes megnézni!
Mivel már eléggé elszaladt az idő, úgy döntöttünk, hogy a gát helyett kisforgalmú közúton tekerünk Bárányfok felé. Bárányfokon megtekintettük Frigyes főherceg milleniumi kiállításra készült gyönyörű fa pavilonját, mely ma sajnos üresen áll. Jó lenne valami funkciót találni számára. Bárányfok után Sióagárdig többségében a Sió füves gátján haladtunk. Ez a zötykölődés a nap végén kissé kivette a társaság egy részének energiáját, de ez kárpótlást nyert L. Móni által szervezett kiváló sióagárdi szálláson.
Móni közreműködésével a helyi focicsapat vendégeként a pályán kívüli füves területen felverhettük nem kis számú sátrainkat, valamint használhattuk az öltöző-vizesblokk épületet is. Ráadásként az arra vállalkozókat még esti borkóstolóra is meghívták a helyi szőlőhegyre. 
   
2015.07.15.
Reggel Be. Jani észrevette, hogy a szőlőhegyen hagyta a napszemüvegét. A gazdával, aki reggel odajött a táborba, elmentek megkeresni. Megbeszéltük, hogy közben elindulunk, és a gáton találkozunk, csak nem beszéltük meg egészen pontosan. Ugyanis Jani és Miklós a gát falu felőli végén vártak ránk, mi pedig a sportpályához közel mentünk fel a gátra. Vártak vagy fél órát, mire telefonon megbeszéltük, hogy induljanak tovább, majd úgyis utolérnek, mivel Fricinek kihasadt az első gumija, és szerelünk.
Jani és Miklós is megjött. Frici összerakta a kereket, de újból eresztett. Újból szétszedte. Megstoppolta a külső repedését, és azzal próbált tovább menni.
A füves gát nem használt a guminak, látszott, hogy nem fogja így sokáig bírni. A csapat eleje Medinán a malomnál várt ránk. Frici és Marcsi úgy döntöttek, hogy Szedres – Nagydorog felé aszfalton kerülnek inkább, keresnek egy bringaboltot és vesznek külső gumit.
Közben Medináról a füves gáton folytattuk utunkat Kölesdig. Itt tartottunk egy kis pihenőt boltozással, hűvös italok fogyasztásával, mert az idő kezdett egyre melegebb lenni.
Kölesdről a Sió mellett vezető műúton tekertünk Borjád felé, ahol megnéztük a söréttornyot, kicsit arrébb pedig a Petőfi Emlékméhest. A fiatal gazda nagy lelkesedéssel mesélt nekünk Petőfi itt töltött időszakáról, valamint magáról a helyről.
Marcsival és Fricivel Sárszentlőrincen a déli sziesztakor találkoztunk, melyet a falu közepén lévő kellemes, árnyékos parkban töltöttünk. Közben ki-ki elsétálhatott ahhoz a házhoz, ahol Petőfi Sándor tanuló korában lakott, valamint a szomszédos, Lázár Ervin emlékházhoz.
Továbbgurultunk forgalmatlan úton Felsőrácegres felé. A falu előtt felkerestük a védett eperfát, ami mára hatalmas méretűvé nőtte magát.
Felsőrácegresen pedig falusi iskolásnak érezhettük magunkat. E faluban született Illyés Gyula, ebbe az iskolába járt, és erről a környékről írta a Puszták népe című művét.
Ugyanezeket a padokat koptatta két félév erejéig Lázár Ervin is.
Felsőrácegres után Vajta felé vettük az irányt. Közben megálltunk Pálfán, hisze egy kastély volt ott, amit úgy gondoltuk, hogy nem hagyhatunk ki. Megdöbbentő volt. Nem az épület, hanem szegény lakói. Sérült embereket gondoztak a tündéri és végtelen türelmű gondozók. Hirtelen átértékelődött az életünk, sok-sok gondolat futott át rajtunk ebben a röpke időben…
Vajtán a szállás elfoglalása előtt még egy kis kitérőt tettünk a rendkívül szépen felújított kastélyhoz. Gyönyörű épület, benne működő, amerikaiak által finanszírozott hittudományi intézménnyel, igényes parkkel önálló stranddal.
A napot végleg befejezve a szállásunkra hajtottunk. Egy panzió udvarán verhettük fel a sátrainkat. Itt aztán minden jóban részünk volt. L. Móni másik osztálytársa egy halom görög- és sárgadinnyével, barackkal lepte meg a csapatot. A panzió tulajdonosai is végtelenül kedvesek voltak. Extra szolgáltatásként még a medencét és a jacuzzit is használhattuk.

2015.07.16.
Reggel sátorbontás után kisfogalmú műúton Simontornyára tekertünk. Igen jól esett a település előtti gurulás a jó minőségű úton.
Simontornyán kívülről-belülről megnéztük a várat, mely lenyűgöző volt.
Ozorára szintén forgalmatlan úton haladtunk, de az út az eddigiekkel ellentétben kissé dombos volt, úgyhogy mindenki haladt a maga tempójában. Ez elején haladva jó tempót mehettünk. Ozorán mikor megérkeztünk a vár előtt ledepóztunk. Volt egy kis szabad program. Sajnos a várba nem tudtunk bemenni, az igen borsos belépő ár miatt. Igaz, tartalmas program várt volna ránk, de azt inkább nem vállaltuk.
Helyette felkerestük a Bezerédj utca végén Hukkle házát. Lásd a filmet, amit ebben a faluban forgattak. A ház nehezen beazonosítható, a nádtető helyett már cserép van. Kis türelemmel azért sikerül.
E. Józsi a csapat egyetértésével kitalált „egy rövidebb utat az erdőn át” Felsőnyékre. Az út a Sióval párhuzamosan haladt. Könnyebb volt rajta menni, mint a füves gáton, műúton viszont igen nagy kerülőt kellett volna megtenni.
Az úton széthúzódott a sor, de mindenki teljesíteni tudta. Igen meleg volt.
Felsőnyéken a boltnál megálltunk egy kis hűsítőt magunkhoz venni. A falu népe odasereglett bringás csapatunk láttán, és érdeklődő kérdésekkel bombáztak. Fricinek újból defektszerelésre volt kedve, amit ezúttal egy akáctüske okozott. A defekthez L. Móni is csatlakozott a hátsó kerekével. Elmondása szerint már tizenéve, hogy nem volt defektje. Irigylem…
Mivel több gumi nem lehelte ki lelkét, továbbindultunk műúton Szabadhidvég felé. Hamar odaértünk. Ezt követően a Sió mellett a füves úton folytattuk utunkat, ami szerencsére frissen le volt kaszálva. Ha nem kaszálták volna, akkor sokkal jobban megszenvedünk.
Somogy megye határát elérve a semmiből megkezdődött az aszfaltozott, a Sió mentén végig Siófokig haladó kerékpárút. Egyszer talán végigvezet majd a dunai torkolatig, hiszen sok látnivaló van errefelé. Igazi bringás nyomvonal. Remélem ez a túrabejárás is segít abban, hogy folytatódjon valami….
Ezen a kerékpárúton könnyű dolgunk volt betekerni Siófokra. Az első boltban nagybevásárlást tartottunk, majd teljesítve a Sió túrát, a balatoni strandra mentünk, hogy lemossuk magunkról az út porát és a verítéket.
Mikor estébe hajlott az idő, a bringáknál összegyűltünk, és a táborhelyünkre tekertünk. E. Józsi javasolta a Töreki mellett lévő Cinege forrás közelében fekvő erdei pihenőhelyet. Táborunkat itt vertük fel.

2015.07.17.
Mától kezdve a túra kezdett fakultatívvá válni. Ki-ki úgy folytatta útját, ahogy neki a legjobban passzolt, de azért a csapat jó része továbbra is egyben maradt.
Marcsi és Frici a P jelzésen Lulla felé tekertek, mi többiek pedig vissza a Balatonpart irányába. A homokos úton Zsuzska bebizonyította, hogy ő a legerősebb köztünk. Eltépte a láncát és letörte a hátsó váltóját. Egy többnapos bringatúrán ugye láncbontó is akad, így hát kivettünk pár szemet a láncból, a váltót kiiktattuk, és egy köztes fix fokozatra téve a láncot Zsuzska bringáját minden terepviszonyra használhatóvá tettük. Csilla és L. Móni –mivel lejárt a szabadidejük- Zamárdiban vonatra szálltak, mi pedig tekertünk tovább Szántód felé. Útközben találkoztunk Poór Bazsival és családjával. Furcsa volt látni Bazsit falubike-on strandpapucsban tekerni. A szabadstrandon ismét fürödtünk.
Lelléig már meg sem álltunk, ugyanis Miklós felajánlotta, hogy az apartmanjukban 8 főt el tud szállásolni egy éjszakára. A többiek pedig a közelben kerestek kempingben szálláshelyet. E. Józsi és V. Laci pedig Balatonfenyvesre hajtottak, Józsi ismerőséhez éjszakázni.
Közös estebéddel és fürdéssel ünnepeltük meg a célbaérkezést.

2015.07.18.
Miklós és Jani a kiírásnak megfelelően bringával Dombóvárra tekertek,  K.H. Józsi rokonlátogatóba tekert tovább. Családommal Balatonberényig hajtottunk, ahol a strandon fürödtünk egy utolsót. Kinéztük magunknak a Kanizsa felé haladó vonatot, amire Berényben szálltunk fel. A vonaton már fent volt Szilvi, R. Móni, Laca, E. Józsi, V. Laci akikkel együtt utaztunk Nagykanizsára, ahonnan egy átszállással Pécsre vonatoztunk.

Köszönöm mindenkinek a részvételt. Remélem ti is nagyon élveztétek!

Lejegyezte: Keményfi Balázs

Képek:
Bodrogi Frigyes fotói
Keményfi Balázs fotói
Rostás Laca fotói
Simon Szilvia fotói
.

2015.07.11-12. Sió árvízkapu - Mohács vízitúra

A túra eredeti kiírása:

Felajánlották a Becze Lászlóék ,hogy csatlakozni lehet az Ő hagyományos 2 napos evezős túrájukhoz .
A túra a Sió Árvízkaputól indul 
Útvonal: Sió Árvíz kapu - Baja (Sugó Petőfi sziget) - Mohács (Sokácrév )  Kb. 83 km az egész.
1. nap 50 km   2.nap 33 km  ez könnyen teljesíthető.
Első nap Árvízkaputól indulva meg meg állva a szebb helyeken Bajáig, ahol a Petőfi szigeten sátrazva töltjük az éjszakát .
Felajánlották, hogy a vacsorai bográcsozásba is beszállhatunk  A menü egyenlőre még meglepetés.
Baján pont ekkor van a halászlé fesztivál amit este meg lehet látogatni és az étkezés és italozás meg a jó kedv  is megoldható a koncertek 2 színpadon is ingyenesek.
Itt pár száz forintért fürödni is lehet. A szigeten több vendéglátó egység is van, sőt itt hivatalosan engedélyezett a kempingezés és a tűzrakás is ezért telepített toi-toi budik és szemetesek is vannak.
Kijelölt strand is van.

Képek:
Kónya Tamás fotói
.

2015.07.04-05. Révfalui bringás hétvége

A megvalósult program 
Szombaton: Vonattal Pécsről Szentlőrincig - Kacsóta - Szentdénes felé vezető út - Rózsafa - Katádfa - Dencsháza - Szentegát (Biedermann kastély, mauzóleum, vadászkastély) (GCSGAT-1; GCSGAT-2) - 8km földút - Bürüs - Teklafalu - Lakócsa - Szentborbás - Dráva gáton vezető kerékpárúton Felsőszentmárton - Révfalu 
Túravezető: Keményfi Balázs 
Révfaluban főzés bográcsban, sütés kemencében, Sellyén esti fürdőzés 19.00-22.00 között.
Napi táv: 91 km
Szállás Révfaluban saját sátorban, szobában, padláson
Vendéglátó: Keményfi család

Vasárnap: kerékpárral vissza Pécsre.

A túra útvonala GPS részére (gdb formátumban) letölthető itt.
Műholdfelvételről megtekinthető itt.

Már nem is tudom, hányadszor rendezzük meg a révfalui bringás hétvégét, de láthatóan a csapat szereti, szívesen jönnek. Mi pedig szívesen fogadjuk őket.
Az odautat ezúttal is igyekeztem olyan nyomvonalra jelölni, mely újdonságnak számít.
Szentlőrincig többségében vonattal utaztunk, hogy az amúgy sem rövid távot ne növeljük tovább, illetve kihagyjuk a veszélyes, Pécs- Szentlőrinc szakaszt.
Sorra látható a megyében, és szerte az országban, hogy épülnek a bringautak. Csak hogy mikor épül már meg a 6-os főút mellett Pécs Rácváros és Szentlőrinc előtti volt golfpálya közötti kerékpárút? Nagyon fontos volna. Hiszen ezen a szakaszon a Zókon keresztüli nagy kerülőt leszámítva semmiféle alternatíva sincs! A lejgobb persze az volna, ha ez az út Szentlőrinctől Szigetvárig folytatódna, mert a 6-oson kívül ott már végképp nincs más nyomvonal.
De most vissza a túrához.
Begördült Szentlőrincre a vonat. Itt kiegészültünk Dodival és K. Tomival, akik vonat helyett bringával jöttek Pécsről. Szentlőrinc után tekertünk egy kicsit a 6-oson, majd amint lehetett lefordultunk róla. Rózsafa, Katádfa, Dencsháza, Szentegát felé haladtunk. Csupa olyan falu, melyekben nemigen tekertünk még. Kellemes út volt, leszámítva a Rózsafa előtti betontáblás szakaszt, illetve a Szentegát utáni erdőben haladó utat, melyet frissen szórtak fel zsömlényi méretű kövekkel.
Szentegáton megálltunk a kastélynál. Mint kiderült, bemehettünk volna, ha időben szólunk a faluban valakinek. A kastély közelében van egy szép kápolna, melyet felújítanak. Valóban szép lesz, ha elkészül. A geoláda leírásból megtudhattuk, hogy a kupolája kicsinyített mása a római Szent Péter bazilikának.
Szentegát után az erdőben egy aranyos vadászkastélyt találtunk. Ide is a láda vezetett minket. Kellemes hely, csak sok volt a szúnyog. Érdemes lesz ide máskor is eljönni. Szép a rét és szalonnasütő, kemence is van. Az elemózsiát pedig fedett asztal mellett is elfogyaszthatjuk.
Teklafaluig forgalommentes, igen kellemes úton haladtunk tovább.
Lakócsán bevetettük magunkat a boltba, hogy valami hűsítőhöz jussunk. Megálltunk  a tájháznál, melyet szépen kialakítottak. A helyiségeken belül beöltöztetett bábuk teszik életszerűvé az elmúlt időt.
Szentborbás felé fordultunk, itt eltöltöttünk egy kis időt a Dráva parton. Érdekes, ez a rész szúnyogmentes volt.
Utunkat a tavaly elkészült, aszfaltozott töltésen folytattuk Felsőszentmártonig, ahonnan a már az ismert kerékpárúton gurultunk Révfaluig. 
Révfaluban a beígért bográcsgulyással vártak minket szüleimék. Volt egy kis bemutató méhészkedés, majd befűtöttük a kinti kemencét, amiben lepényt és braunit sütöttünk.
Este elkarikáztunk Sellyére a strandra, ahol jót fürödtünk. Visszafelé láthatósági mellényekkel, lámpákkal felszerelkezve mentünk vissza Révfaluba. Már éjfél is elmúlt, mire kibeszélgettük magunkat a sok szúnyog miatt a kis konyhaépületben, egymás ölében. (A jók kis helyen is elférnek.) Majd ki-ki elbújt a szobájában, padlásán, sátrában, kinek mi jutott.
Másnap reggel volt, aki már korán kelt, voltak, akik jól kialudták magukat.
A tervnek megfelelően a hazaút nem közösen, hanem kisebb csoportokba verődően történt, annak megfelelően, hogy ki meddig akart maradni, illetve mennyire sietett, valamint melyik útvonalat választotta magának.

Jó volt együtt lenni. Ha kéritek, jövőre is sort kerítünk rá.

Lejegyezte: Keményfi Balázs 

Képek:
Keményfi Balázs fotói
Kónya Tamás fotói 
.